 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
 |
A tsz-ek rendkívüli konferenciája - Németh Miklós (11. rész)
|
Amin nem tudunk, az a külső és belső pénzügyi egyensúly javításának
követelményéből fakad, amin nem szabad, az a hatékonyság növelésének
kényszere, a differenciálódás réme és igérete. Nem tudunk lemondani
a támogatások csökkentéséről, de fokozatosan javítani akarjuk a
hitelezést, és enyhíteni a kamatterheket. Minél inkább sikerül
törekvéseinket a valósághoz igazítva megfogalmazni, annál jobban el
tudjuk kerülni, hogy állandóan módosítsuk céljainkat, és
eszközeinket. Csak így felelhetünk meg annak a teljesen jogos
várakozásnak, hogy a kormányzat magatartása kiszámíható, a
szabályozás pedig a lehetséges mértékben stabil legyen.
Az agrárpolitika megújításának is fontos feltétele a gazdasági
és a politikai reformok egysége, ami most csak a helyi önkormányzat
megerősödésével lehetséges. Az 1971-es tanácstörvény eredeti
szándéka a direkt-utasításos rendszer felszámolása volt a
közigazgatásban, a települések önállóságának és a tanácsok
önkormányzati jellegének növelésével. A törvény azonban számos olyan
féket is tartalmazott, amely lehetővé tette, hogy eredeti céljával
ellentétben centralizációs folyamatok bontakozzanak ki a 70-es
években. Így a törvény történelmi sorsa kísértetiesen emlékeztet az
1968-as gazdasági reforméra. A magyar faluban az anyagi gyarapodás,
az életmódváltozások jelei kétségtelenek. Ezzel azonban a falusi
lakosság nem ,,fizethető ki,,. Igénye van arra, hogy a falusi
hatalmi-politikai viszonyok átalakításával bővítsék a falu szűkös
mozgásterét, oldják a falusi zárt világot. A jelenlegi falusi
önigazgatás csak jelentéktelen dolgokban, apró-cseprő ügyekben dönt.
Ezért van szükség életerős falusi önkormányzatra, amely érdemi
kérdésekben dönt, és amelyet csak az tehet organikussá, ha a
lakosság öntevékeny szervezetei, fórumai, klubjai veszik körül, és
támogatják. Ehhez szövetséget kell kötni a falusi értelmiséggel az
iskolai, a közművelődési tevékenység, a szociális munka
megszervezésében és vezetésében.
A miniszterelnök Eötvös Józsefet idézte: ,,Szilárd alapon nyugvó
községi élet az egyedüli eszköz, mely az egyén elszigetelt állását a
roppant államhatalom irányában megszünteti, anélkül, hogy az állam
fönnállása veszélyeztetnék. Ha az egyes községekben elég tért
nyitunk ezer meg ezer embernek szereplésre, csak akkor várhatni,
hogy mindenki megfeleljen szerepének,,.
Most a falusi önkormányzat feladatai sokrétűek - mondotta.
Dolgozzunk közösen azon, hogy országunk a közeli jövőben az autonóm
közösségek hazája legyen. Hiszen ezek az autonómiák tartottak meg
bennünket magyaroknak, az elmúlt ezer évben. A történeti munkák
sokat foglalkoznak a vármegyék autonómiájával, a szabad királyi
városokkal, Erdély autonómiájával. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 17:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|