|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
|
Németh Miklós a főváros XI. kerületében (1. rész)
|
1989. február 16., csütörtök - Budapest legnépesebb, összetett struktúrájú, dinamikusan fejlődő városrészében, a XI. kerületben töltötte csütörtöki munkanapját Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A program reggel a pártbizottság székházában kezdődött, ahol - kibővített párttestületi ülés keretében - Szatmári István első titkár adott tájékoztatást a pártbizottság munkáját jellemző megújulási törekvésekről. Kifejtette: a kerületi pártmozgalom a társadalmi, gazdasági folyamatok jó irányba fordítására alkalmasnak ítélte az országos pártértekezletet. A kerületben jelentősen javúlt a testületi munka tartalma, megnőtt a tagok vitakészsége, két ülés közötti aktivitása. Nyíltabbá vált a légkör. Kísérletképpen elméleti jellegű vitát kezdeményeztek a tulajdonviszonyok kérdésében. Az első titkár szólt arról is, hogy miként próbálja segíteni a pártbizottság a hozzá tartozó 400 pártszervezetet, a 16 ezer kommunistát abban, hogy a politikai és gazdasági reform értője, sőt kezdeményezője lehessen. Ennek érdekében is - mint mondotta - ,,politikai szolgáltatóházzá,, kívánnak alakulni, ahol a kommunisták, a pártaktivisták jó értelemben vett, a munkát elősegítő vitákat folytathatnak,információhoz juthatnak, megismerhetnek összefüggéseket, segítséget kaphatnak a gyakorlatban felmerülő kérdések tisztázásához.
A lakóterületen dolgozó mintegy 4.500 párttaggal való kapcsolat erősítésére kísérleti jelleggel politikai közösségi házat hoznak létre a kerületben, ahol vonzó programokat szerveznek. Kezdeményezik környezetvédelmi hetek megtartását, amelyekhez kapcsolódóan a pártbizottság kész a különböző szerveződések képviselőivel folytatandó eszmecserékre, együttműködésre. Elhangzott, hogy március 15-éről a kerületben is megemlékeznek a tanács, a népfront, a KISZ és az úttörőszövetség részvételével. A Magyar Demokrata Fórum azonban elhárította a kezdeményezést. Szatmári István a gondokról beszélve elmondta, hogy 40 ezer, jelentős részben alacsony nyugdíjú és egyedül élő idős emberről tudnak, és ugyanennyi pályakezdő fiatal, illetve tanuló él a városrészben. Az egyik legnagyobb feszültség a lakásellátásban tapasztalható: bár itt épült a fővárosban a legnagyobb számban új otthon, mégis 5-6 ezer lakásigénylővel számolnak. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 19:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Németh Miklós a főváros XI. kerületében (2. rész)
|
A pártmozgalom problémáira térve kifejtette: sok kommunistának bátortalan a politikai kiállása, elsősorban a korábban beidegződött gondolkodásból fakadóan, s az események sokszor zavart keltő, eligazodást nehezítő hatásának következtében is. Elmondta, hogy a Központi Bizottság legutóbbi ülését a városrészben is nagy várakozás előzte meg. Tolmácsolta a pártbizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalását és az ülést követő véleményeket. Eszerint a kerületi párttagok egyetértenek a KB állásfoglalásával a belpolitikai helyzet megítélésében, a pártegység fontosságának hangsúlyozásában, az akcióprogram mielőbbi elkészítésének szükségességében. A pártszervezetekben folyó viták során erőteljesen jelentkezik az az igény, hogy a párt politikai irányvonalát meghatározó kérdésekben a párttagság véleményének ismeretében szülessenek a döntések. Ugyanakkor vita alakult ki arról, hogy a párt legyen-e a kezdeményezője a többpárt-rendszernek. Úgy fogalmaztak, hogy nem rangon aluli, ha kimondják: az MSZMP a kialakult helyzethez alkalmazkodik. Ez fontos lépés a pluralizmus további alakításában, a politikai intézményrendszer reformjában. Dollenstein István tanácselnök elsősorban az eredményekről tájékoztatta a miniszterelnököt. Mint mondta: a fejlesztési célok megvalósultak, átadták az albertfalvai piacot, Gazdagréten tíztantermes új általános iskola, és 700 gyermek elhelyezésére alkalmas bölcsőde épült; új orvosi rendelő kezdte meg munkáját a Bartók Béla úton. Elmondta: nyitottság jellemzi a tanács munkáját, amely egyre inkább vállalkozóként gazdálkodik, azonban a különböző intézkedések óriási terheket hárítanak rá. Vegyesvállalatoknnak, betéti társulatoknak lett tagja a tanács, s kezdeményezésére jött létre az első fővárosi innovációs park. A párttestület tagjai közül többen - elsősorban az alapszervezetek képviselői - felhívták a figyelmet: ha az ország gazdasági helyzete nem javul, a gazdaságban nem lesz kibontakozás, a politikai tevékenység értelmetlenné válik, és a hangulat romlása megakadályozza a nemzeti egység megteremtését. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 19:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Németh Miklós a főváros XI. kerületében (3. rész)
|
A többpárt-rendszerrel kapcsolatban elhangzott: szó sem lehet arról, hogy az MSZMP kivonul a munkahelyekről, ott azonban alapvetően politizálnia kell. A munkahelyi pártalapszervezet feladata az lesz, hogy politikát alakítson, nézeteket tisztázzon, s ne gazdasági folyamatokat befolyásoljon. Szóvá tették azt is, hogy a többpárt-rendszerről, az alkotmányról, a párttörvényről kialakított állásfoglalások nem a kommunisták véleményének ismeretében születtek. Volt, aki szinte személyeskedő megjegyzéseket fűzött a vezetők legutóbbi megnyilatkozásaihoz, hangsúlyozva, hogy e megnyilvánulások gyakran előidézői a bizalmi válságnak, az oktalan sértődéseknek. Ezekre a megjegyzésekre is reagált Németh Miklós, amikor hangsúlyozta: véleménye szerint bármelyik vezetőt - függetlenül beosztásától - munkájával, megnyilatkozásaival, magatartásával kapcsolatban meg lehet bírálni. El kell azonban jutni oda, hogy ez ,,ne csak egyirányú utca legyen,,: a közvetlen kollégát ugyanilyen lelkesen, rossz ízű szándékok nélkül merjük bírálni, ha szükséges. Ez a közélet nagyon egészséges vonása. A kormányfő ezután leszögezte: a Központi Bizottság legutóbbi ülésének legfontosabb eredménye az volt, hogy elkerülte a párton belüli szakadást. Az utóbbi napoknak a városrész hangulatát is jelentősen befolyásoló eseményeiről kifejtette: 1956 értékelésének kérdése oly módon robbant be a pártközéletbe és a széles közvéleménybe is, hogy kitapintható volt a jelzés: ha nem vigyáznak, megtörténhet, hogy a Központi Bizottság ,,fundamentalisták,, és ,,reformkommunisták,, csoportjára szakad. Hogy ezt sikerült elkerülni, annak nemcsak a harckészség megőrzése szempontjából, hanem a gazdaság talpontartása, működtetése miatt is nagy a jelentősége. A továbbiakban szólt arról: a történelmi albizottság tanulmányával egyetért, azt elfogadja, de hozzátette: a Pozsgay Imrével készített, inkriminált interjú nem volt elég árnyalt. Szembe kell nézni a múlttal, mert ha az MSZMP nem tárgyalja kritikusan és önkritikusan saját múltját, akkor valóban az események után kullogó pártról és kormányzatról lehet beszélni, s a párt végképp elveszti legitimitását, a bizalom utolsó maradványait. Az MSZMP elkövette azt a hibát, hogy nem vette észre: nagy veszély rejlik abban, ha átengedi másoknak a terepet, saját közeli történelmi múltjának értékelésében, s állandóan defenzív, védekező pozícióba szorul. A mai párt- és kormányzati vezetés egyik legnagyobb hibája és felelőssége ez. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 20:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Németh Miklós a főváros XI. kerületében (4. rész)
|
Ilyen értelemben pozitívan kell értékelni Pozsgay Imre szereplését, mert a pártvezetést állásfoglalásra késztette a pluralizmus, a platformszabadság, a többpártrendszer kérdésében. Az 1956-os események értékelésével kapcsolatban Németh Miklós megjegyezte: a feltárás nincs lezárva, hosszú évek munkája szükséges még az árnyalt kép kialakításához. A kutatók eddig 15 ezer oldalt dolgoztak fel. A pártvezetésnek az a szándéka, hogy felveti a Szovjetunió illetékeseinél: segítsenek abban, hogy minél előbb hozzáférhetők legyenek bizonyos, eddig a nyilvánosság elől elzárt levéltári anyagokhoz. Nagy hiba volt, hogy a párttagság nem vett részt az alkotmány előkészítésében - hangsúlyozta, hozzátéve: nem lehet még egyszert elkövetni a sztálini modell átvételével járó hibákat. Fel kell vállalni, hogy a szocializmus magyar modelljét kezdjük el formálni, építeni, és ebben lesznek tévedések. A modellváltásra éppen azért van szükség, hogy elkerüljük a rendszer válságát. A miniszterelnök végül - a pártbizottság tagjainak észrevételére is reagálva - bejelentette: várhatóan áprilisban dönt a kormány megújításáról. Megítélése szerint új arcokra van szükség a Minisztertanácsban. A késő délelőtti órákban érkezett a miniszterelnök az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt székházába. Zsengellér István vezérigazgató üdvözlő szavait követően Szabó Klára, a kerületi pártbizottság titkára adott tájékztatót a városrész gazdaságpolitikai tapasztalatairól. Többek között szólt arról, hogy a kerület sokszínű ipara a romló gazdasági feltételek között is megőrizte a termelés korábbi szintjét, növelte exportját, alkalmazkodni tudott az új jövedelem- és adószabályokhoz, a munkaerő-helyzet lényegében kiegyensúlyozott. A tájékoztatót követő beszélgetésen vállalati vezetők, országgyűlési képviselők fejtették ki véleményüket, elemezve a gazdálkodás napi gondjait, konkrét esetekkel is megvilágítva a központi irányítás sokszor nem kiszámítható gyakorlatát. Rámutattak arra is, hogy a feldolgozóiparnak 1989-re ígért jobb feltételek érvényesülését a gyakorlatban nem tapasztalják. Németh Miklós e fórumon is több kérdésben kifejtette véleményét. Megerősítette: nincs más esélye az országnak, mint azzal szembenézni, hol kell mindenképpen kontinuitást vállalni a múlttal, az előző kormányok programjaival, s hol vannak azok a pontok, ahol bátran kell szakítani a még nem oly régen megfogalmazott kormányprogrammal is, mint a stabilizációs vagy a kibontakozási program. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 20:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Németh Miklós a főváros XI. kerületében (5. rész)
|
Ezt az oly gyorsan változó világ- és belső helyzet is indokolja: nem lehet másképp a lépést tartani, nem lehet megvalósítani a magunk által támasztott követelményeket. A stabilizációs program fő céljait nem megtagadva meg kell találni a gazdaságpolitikában és a mechanizmusban az elmozdulás irányait, a kitörési pontokat a nyár közepéig. A kormány már dolgozik e feladaton, tudósokat, alternatív mozgalmakban dolgozókat is felkérve markáns koncepcionális kérdések megfogalmazására. A KGST reformja is szóba került az eszmecserén, Németh Miklós szerint a mechanizmus megújulását alulról építkezve hosszú folyamat eredményeként lehet elérni. A kormányfő programja a Magyar Kábel Művekben fejeződött be. Laczkó Mihály vezérigazgató kalauzolásával megtekintette a korszerű technikai bázison és technológiával működő telefonkábel üzemet. Ezt követően a dolgozók képviselőivel találkozott, s tájékozódott a 106 éves nagyvállalat tevékenységéről, gazdálkodási eredményeiről. Az alkalmat felhasználva kérte: tolmácsolják társaiknak a kormány köszönetét azért a megértésért, amelyet a szorító és nagy terheket jelentő áremeléssel kapcsolatban tanúsítottak fegyelmezett, higgadt és mértéktartó magatartásukkal. A munkások kinyilvánították, hogy megértik az ország helyzetét, csak ,,vigyük ki most már a szekeret a kátyúból,,. Hozzátette: ezuttal sem az egyszerű munkásemberek hangja volt a leghangosabb az elégedetlenkedők között. Ők tudják, hogy csak a megteremlt jövedelem, érték az, ami segíthet. (MTI)
1989. február 16., csütörtök 20:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|