Rendszerváltás és az MTI

	NSZK hírközlés az Országgyűlés ülésszakáról (1.rész)
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Bonn, 1989. szeptember 28. csütörtök (MTI-tud) - A Magyarországgal hónapok óta kiemelten foglalkozó nyugatnémet hírközlés megkülönböztetett érdeklődéssel fordult a sarkalatos magyarországi törvényeket jóváhagyó országgyűlési ülésszak felé. A ki- és bevándorlásról, a külföldi utazásról, nemkülönben az útlevéltörvényről, valamint a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosításáról elfogadott törvényjavaslatokat az NSZK sajtója és rádióállomásai kiemelkedő törvényalkotói lépésnek minősítették. A Stuttgarter Zeitung című vezető baden-württembergi tartományi napilap rámutat: Magyarországon kelet-európai mércével mérve már eddig is a legszabadabbak voltak az utazási előírások, de a parlament most még tovább ment, és elhárította az utolsó formai akadályokat is. Magyarország ezzel teljesítette azokat a kötelezettségeket, amelyek az emberi jogok általános nyilatkozatából hárulnak reá. Ezzel - véli az újság - most nagyobb lett a távolság közte és az NDK között, mint Magyarország és a nyugati polgári demokráciák között. A Deutschlandfunk (DLF) országos rádióállomás napjában többször is hírt adott az Országgyűlés ülésszakáról, majd budapesti tudósításban vonta meg a képviselői jogalkotás mérlegét. Megállapította, hogy ezzel helyezték demokratikus alapokra az államot, s a változások lényegét abban lehet összefoglalni, hogy Magyarországon immár senkit nem lehet üldözni politikai nézeteiért. A tudósító figyelmét elsősorban az ragadta meg, hogy ezentúl nem minősíthető államellenes bűncselekménynek és hivatalból nem üldözendő, ha valaki úgynevezett máskéntgondolkodó, rendszerbíráló, vagy olyan személy, aki vitatkozik a vezető politikai szervezetekkel, azok legfőbb képviselőivel. Ezt az egész kategóriát kiiktatták a büntetőtörvénykönyvből. (folyt.) 1989. szeptember 28., csütörtök 13:10
Vissza »

	NSZK: a hírközlés az Országgyűlés ülésszakáról (2.rész)
A tudósító a magyarországi változások mélyreható voltának érzékeltetéséül részletesen ismertette a büntetőtörvénykönyv új ötödik paragrafusának kitételeit: eszerint 5 évtől 15 évig terjedhető szabadságvesztésre ítélhető az a magyar állampolgár, aki a nemzeti függetlenség, az ország területi épsége és az alkotmányos rend megsértésének céljával kapcsolatot vesz fel külföldi kormányokkal vagy szervezetekkel. Tizenöt évtől életfogytig tartó elzárásra ítélhető hazaárulás büntettének vádjával az, aki külföldi fegyveres erőket hív be segítségül vagy igénybe veszi azokat - emlékeztetett a DLF rádió. A Handelsblatt, az NSZK pénzügyi-gazdasági köreinek befolyásos politikai napilapja vezető magyar reformpolitikusok, Pozsgay Imre és Németh Miklós fényképével illusztrált tudósításban adott átfogó képet a törvénymódosítások jelentőségéről, jelezve egyúttal a nehéz magyarországi szociális-társadalmi hátteret. Ennek részeként hozta fel példának az egészségügyi dolgozók tüntetését az adórendszer ellen. A Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Süddeutsche Zeitung és a Die Welt szintén foglalkozott a parlament ülésszakával. Utóbbi lap budapesti tudósításában a törvénymódosításokat mérföldkőnek nyilvánította a demokrácia és a szabadelvű társadalom irányában megkezdett úton. A Die Welt belpolitikai körképpel érzékeltette a magyarországi fejlődés bonyolultságát és ellentmondásosságát. Az MSZMP kongresszus előtti helyzetét ,,az állampárt teljes eszmei zűrzavaraként,, értelmezte. Szerinte a párt tekintélyvesztésének közepette érdekes fejlemény, hogy az eddig Grósz Károly főtitkár által fémjelzett úgynevezett centrum előterében most egy régi-új arc ismerhető fel: Berecz Jánosé. A konzervatív újság Budapestre küldött bécsi tudósítója nem felejtette el, hogy Berecz János - megfogalmazása szerint - tengelyt akasztott a Kádár-korszak vége felé már szabadságot és reformokat követelő írókkal is, s nemrégiben megállapította az MSZMP megújulásáért tevékenykedő mozgalmat. +++ 1989. szeptember 28., csütörtök 13:16
Vissza » A hírhez kapcsolódik »