|
|
 |
|
 |
A Borba a jugoszláv külkereskedelem dollárfecsérléséről
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1989. augusztus 4. péntek (MTI-tud) - A deviza-bűncselekmények többségét Jugoszláviában a külkereskedelem területén követik el - írja Dollárfecsérlés című kommentárjában a belgrádi Borba. A legtekintélyesebb jugoszláv napilap rámutat: a szövetségi deviza felügyelőség adatai szerint tavaly összesen 2225 jugoszláv vállalat, képviselet, gazdálkodó egység végzett valamilyen beruházást külföldön, és összesen 881 milliárd dinár veszteséget ,,termeltek,,. Napjainkban még mindig 71 országban működik jugoszláv külkereskedelmi (minisztériumi, vállalati stb.) képviselet, éspedig 275 a szocialista, 194 a fejlett tőkés, 195 pedig a fejlődő országokban.
Vajon mivel magyarázható az a tény, hogy a szocialista
országokban tartjuk fenn a legtöbb külkereskedelmi képviseletet,
mégpedig olyan időszakban, amikor Jugoszlávia és a szocialista
országok közötti árucsereforgalom csökken? - teszi fel a kérdést a
lap, és így válaszol: egyszerűen azzal, hogy a szocialista
országokban tevékenykedő kiküldöttek mesés fizetést kapnak. Ez
összegszerűen a szocialista és a tőkés országokban szinte azonos.
A megélhetési költségek azonban a szocialista oszágokban
összehasonlíthatatlanul kisebbek. A budapesti jugoszláv
külkereskedelmi kirendeltség vezetője például a különböző
pótlékokkal együtt havi 3000 dollárt vesz fel.
A statisztikai adatok szerint a magyarországi megélhetési
költségek a jugoszláviainak csak a felét teszik ki. Már ebből is
megállapítható, hogy a szegény jugoszlávok gazdag képviselői a
szocialista országokban élnek. Ha a havi 3000 dolláros fizetés
mögött nagy munka és a jugoszláv export növeléséhez való
hozzájárulás állna, akkor ezt a jövedelmet még csak meg lehetne
magyarázni. A jugoszláv külkereskedelem képviselőinek keresete
azonban az esetek többségében nem a munka eredményétől, hanem
attól függ, hogy melyik városban dolgoznak - fejezte be a Borba.
+++
1989. augusztus 4., péntek 16:35
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|