|
|
|
|
Iskola, tanár nélkül (2.rész)
|
A mostani kampány csak kapkodás a veszett fejsze nyele után - mondják a legtöbben. A bűnösők - valahol a közoktatási minisztérium tájékán találhatóak: évek óta nem hajlandóak elismerni a gondok puszta létét sem. Kenneth Baker, aki Thatcher kormányfő legutóbbi kormányátalakításakor vált meg hivatalától, azt állította, hogy kisebb-nagyobb tanárhiány ugyan van, de válságról szó sincs. Amikor azután az alsóház napirendre tűzte a tanárhiány kérdését, Margaret Thatcher minisztere pártjára állt. Úgy fogalmazott, hogy azért van hiány tanárokban, mert a diákok és a tanárok aránya ilyen jó még soha nem volt. Magyarán: nagyobb létszámú osztályokat kell indítani, s ezzel egycsapásra megoldódik a kérdés. A megjegyzés jókora felhördülést okozott. Igaz, röviddel ezután Thatcher menesztette Bakert, de nem biztos, hogy azért, mert elégedtelen volt a sokak által pusztításnak minősített tevékenységével: végülis pártelnököt csinált belőle. A pedagógushiány elódázza az oktatás szinvonalának oly kivánatos emelését is, hiszen nincs mód válogatni, a legjobbakat alkalmazni. Pedig riasztó felmérések tanusítják, hogy milyen sokan még saját hazájukat sem találják meg a térképen, milyen rossz az angolok helyesírása, milyen keveset olvasnak. A pedagógushiányt most tandíj-rendszer bevezetésével akarják enyhíteni, ami éles bírálatot vált ki. Anglia szépen halad visszafelé a 19. századba - kommentálta az intézkedést az egyik lap. Az oktatási helyzetért sokan Margaret Thatchert teszik felelőssé. Iskolaigazgatók körében végzett felmérés szerint három megkérdezett közül kettő úgy véli, hogy a Vaslady sok kárt okozott az angol oktatásnak. Egyelőre, az iskolai és a politikai szünet kellős közepén csak egy dolog bizonyos: George McGregort új miniszteri tárcájáért senki nem irigyli.+++ Szászi Júlia (London), MTI-Panoráma
1989. augusztus 4., péntek 08:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|