|
|
 |
|
 |
Összeül az Országgyűlés (1. rész)
|
1989. május 29., hétfő - Kedden délelőtt 10 órakor megnyílik az Országgyűlés ülésszaka. A Parlamentet Szűrös Mátyás házelnök hívta össze.
Az elmúlt hónapok magyar belpolitikájának markáns vonásává vált
a feszített ütemű törvénykezés, amely most újabb állomásához érkezik
a Parlament kedden megkezdődő tanácskozásával. A május hónapban
immár másodszor összeülő törvényhozó testület ezúttal olyan
kérdésekre összpontosítja figyelmét, amelyek a magyar gazdaság -
mind az ipar, mind a mezőgazdaság - alapproblémáit érintik. A
jogszabály-tervezetek, módosító indítványok jelentőségének
megfelelően az ülésszak munkarendjét négy napos intenzív vitára
készítették elő.
A beterjesztett 13 napirendi pont közül a gazdálkodás
fejlődésének irányát kijelölő szerepével, átfogó, egyetemes
jellegével kiemelkedik az a két törvénycsomag, amely a Ház elé
kerülő jogszabály-tervezetek zömét magában foglalja. Az első ilyen
csomagot - az előzetes menetrendnek megfelelően - közvetlenül az
ülés tárgysorozatának megállapítása után ,,bontják fel,, a
képviselők. A törvényelőkészítők ebben a csomagban fogták össze a
gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról
szóló javaslatot, illetve az ehhez kapcsolódó két jogszabályt az
állami vállalatokról és a szövetkezetekről. Az előkészítés során
mind a parlamenti bizottságok ülésein, mind az illetékes szakmai
fórumokon - de még a gazdasági szakismeretekkel nem rendelkező
közvélemény részéről is - szenvedélyes hangvételű argumentumokat
sorakoztattak fel az új közgazdasági intézmény bevezetése mellett és
ellen.
A vitapartnerek általában egyetértettek abban, hogy az
átalakulási törvény tervezetével a társasági törvény után most ismét
olyan jogszabály születik, amely nagyban hozzájárulhat a piaci
folyamatok kibontakoztatásához, a tőke mozgékonyságának növeléséhez.
A bírálók ezzel szemben az előterjesztés súlyos fogyatékosságai közé
sorolják, hogy a technikai, lebonyolítási szabályok rögzítésére
szorítkozó tervezet nem ad eligazítást a tulajdonviszonyokat
illetően; kidolgozatlan marad az átalakulási folyamatok közgazdasági
háttere; hiányoznak az állami vagyonkezelő intézményekre vonatkozó
szabályok; problematikus a vagyonértékelés mechanizmusa;
tisztázatlan a vállalati tanácsok helye, szerepe. (folyt.köv.)
1989. május 29., hétfő 18:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Összeül az Országgyűlés (2. rész)
|
Sarkított megfogalmazások szerint a tulajdoni reform hiányában
nagy a veszélye annak, hogy az átalakulási törvény pusztán a
jelenlegi életképtelen struktúra átmentésének eszköze lesz.
A mezőgazdaság jövőbeni fejlődése szempontjából hasonlóan
meghatározó jelentősége van a másodikként sorra kerülő
törvénycsomagnak. Ennek három eleme közé tartozik a mezőgazdasági
termelőszövetkezetekről, illetve a földről, valamint az erdőkről és
a vadgazdálkodásról szóló törvény módosítása. Az országgyűlési
bizottsági viták tapasztalatai arra utalnak, hogy a képviselők
fundamentális kérdésként kezelik a tervezetcsomagot. Olyan
intézkedéseket szorgalmaznak, amelyekkel megújítható a gazdálkodás
mai követelményeitől messze elszakadó, az állami tulajdon
,,mindenhatóságára,, épülő 1987-es földtörvény. A földdel
kapcsolatos törvénykezés távlati céljaként általában azt jelölték
meg, hogy szűnjék meg mindenfejta tulajdonkorlátozás, teremtsék meg
a földforgalom feltételeit, s találjanak végre kielégítő megoldást a
szövetkezeti parasztság földtulajdonlásával kapcsolatos problémákra.
A kérdések átfogó rendezése előreláthatólag többlépcsős törvényi
szabályozást igényel majd; ennek egyik első állomása lehet a most
beterjesztett törvénycsomag.
Várhatóan nem kis vitára kell felkészülnie Békesi László
pénzügyminiszternek, aki a kormány megbízásából az idei
költségvetési terv módosítására tesz javaslatot. A rendkívüli állami
beavatkozást indokolja, hogy az államháztartás számára kedvezőtlenül
indult az idei esztendő, s a számítások szerint az év hátralévő
része sem ígér kedvező változásokat. A pénzügyi kormányzat jelzései
szerint az elszabaduló folyamatok elfogadhatatlan hiányt okoznának
hazánk külső és belső mérlegében: a fizetési deficit meghaladná az
egy milliárd dollárt, a költségvetési hiány pedig 50-60 milliárd
forint körül alakulna. A pénzügyi, gazdasági kapcsolatok
szétzilálódásával fenyegető hiány lefaragása a magyar társadalom
elsőrendő érdeke. A kormány ezért szigorú költségvetési diétát
tartalmazó intézkedéscsomag végrehajtásához kéri a törvényhozás
felhatalmazását. Bár az intézkedések végrehajtása elengedhetetlennek
látszik - különösen a megbillent fizetési mérleg igényel sürgős
beavatkozást -, a csomag elfogadtatása a jelek szerint nem kis
erőfeszítést követel majd a kormánytól. Az előzetes viták során
ugyanis a képviselők nem rejtették véka alá elégedetlenségüket, sőt
megdöbbenésüket afelett, hogy az alig négy hónapja elfogadott
költségvetés máris ilyen óriási eltérést mutat a tervezettől.
(folyt.köv.)
1989. május 29., hétfő 18:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|