|
|
|
|
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (1. rész)
|
1989. május 25., csütörtök - A kormány ismét kapkod, tűzoltómunkát végez, tervezett intézkedéseinek csak töredéke szolgálja a gazdaság megélénkítését - mondotta több képviselő a Parlamentben, az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának csütörtöki ülésén, amelyen elsőként a kormány csomagtervét tárgyalták meg.
Jóllehet a bizottság tagjainak alig fele jelent meg, közülük jó néhányan - képviselőtársaik nézeteit is tolmácsolva és választóik helyzetét, véleményét ismerve - megdöbbenésüknek adtak hangot, hogy alig több mint négy hónappal a költségvetés elfogadása után ilyen óriási eltérések mutatkoznak a terv és a valóság között. Vörösné Csuka Mária (Komárom megye) feltette a kérdést: ezt az előterjesztést ugyanaz az apparátus dolgozta ki, amely a decemberben elfogadott költségvetést, mi hát a garancia arra, hogy most nem tévednek? Úgy ítélte meg, hogy a képviselők elé terjesztett anyag nem intézkedési csomagterv, hanem törvénymódosítás. Kifogásolta azt is: a képviselők nem kaptak lehetőséget arra, hogy szociálpolitikai kérdésekben véleményt mondjanak, holott ezekben nem csupán a SZOT illetékes. Novák János (Budapest) az államigazgatási és szakigazgatási apparátus drasztikus leépítését kérte számon, hangoztatva, hogy ez a Grósz-kormány programjában is szerepelt. Véleménye szerint az ország ma egy 150 milliós nemzetnek megfelelő apparátust tart fenn, jelentős összegekért. A bizottság ülése egyébként Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár tájékoztatójával kezdődött. Ő arról számolt be: az anyag elkészítése óta a különböző tárgyalásokon, vitákon az a vélemény alakult ki, hogy ez az elgondolás nem tesz eleget a külső és belső viszonyokból fakadó követelményeknek. Ezért már most ki kell dolgozni a későbbre tervezett tartalékintézkedéseket annak érdekében, hogy tartható legyen az eredetileg tervezett költségvetési hiány. Mint mondotta: felülvizsgálták a befizetésekkel és a kiadás mérséklésével összefüggő prognózisokat, s ennek eredményeként lehetőséget látnak arra, hogy további 5 milliárd forinttal javítsák a költségvetés egyensúlyát. Az ezt célzó intézkedések kidolgozására a kormány felhatalmazást kér a parlamenttől, s a június végi országgyűlési ülésszakon számol majd be ezekről. Tehát nem a jelenlegi módosító indítvány jóváhagyását kérik, hanem a már pénteken közreadandó, újra módosított előterjesztést javasolják elfogadni. (folyt.köv.)
1989. május 25., csütörtök 16:42
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (2. rész)
|
A bizottsági ülésen - áttérve a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos kérdésekre - Zsuffa Ervin környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes tájékoztatta a képviselőket azokról a jogi és gazdasági vizsgálatokról, amelyeket az MTA egy bizottsága, a Duna-kör és a kormány tanácsadó testülete is véleményezett. Hangsúlyozta: a Minisztertanács ezen vizsgálatok és állásfoglalások ismeretében hozta meg a nagymarosi építkezés felfüggesztésére vonatkozó döntését. Kitért a népszavazás lehetőségére is, leszögezve: bármilyen eredménnyel záruljon is a népszavazás, annak a nemzetközi szerződésre semmiféle hatása nincs. A képviselők kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a minisztérium - a kormány döntésének meghozatala óta - nem jutott újabb, a helyzetet alapvetően megváltoztató információk birtokába. Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes az átalakulási törvényjavaslattal, az állami vállalatokról, valamint a szövetkezetekről szóló törvény módosításával kapcsolatban elsősorban azokat a félreértéseket igyekezett tisztázni, amelyek a bizottságok eddigi vitáiban, illetve a sajtóban fogalmazódtak meg. Elöljáróban kiemelte: a három törvényjavaslat egységes csomagterv, amelyet együttesen tárgyal, de külön-külön szavaz meg, vagy vet el az országgyűlés. Viszont, ha a parlament ezek közül az egyiket nem fogadja el, az előterjesztők az egészet visszavonják. Aláhúzta: az átalakulási törvény lényegében technikai törvény, s ez az oka annak is, hogy nem bocsátották előzetesen társadalmi vitára - jegyezte meg, utalva egyes társadalmi szervezetek állásfoglalásaira. A törvényjavaslat benyújtása, illetve elhalasztása mellett és ellen szóló érvekre reagálva rámutatott: a vállalatok, a vállalkozások e törvény nélkül súlyos hátrányt szenvednének. A képviselők e témakörben is, csakúgy, mint a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslattal összefüggésben, főként a paragrafusok pontos értelmezéséhez kértek segítséget a miniszterhelyettestől. (MTI)
1989. május 25., csütörtök 16:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|