|
|
|
|
A Baloldali Alternatíva Egyesülés állásfoglalása és nyílt levele az átalakulási törvényről ((1. rész) (OS)
|
1989. május 23., kedd - A Baloldali Alternatíva Egyesülés Egyeztető Bizottsága legutóbbi ülésén elhatározta, hogy az úgynevezett átalakulási törvénnyel kapcsolatban nyílt levelet intéz az Országgyűlés képviselőihez. Ebben a levélben nemcsak a törvénytervezet bizonyos pontjaival kapcsolatos fenntartásainak kíván hangot adni, hanem fel kívánja hívni a képviselők figyelmét arra, hogy ez a törvény - mivel az országban uralkodó tulajdonviszonyokat alapvetően érinti - kitüntetett szereppel bír a napjainkban a Ház elé kerülő törvények sorában. Ennek ellenére tárgyalását nem előzte meg társadalmi vita, nem nyilváníthattak véleményt róla azok, akiknek sorsát alapvetően befolyásolja. Előkészítése anélkül folyt, hogy a tervezetbe a legutóbbi ideig bárki betekintést nyert volna. Ezért a Baloldali Alternatíva Egyesülés Egyeztető Bizottsága felhívja a képviselőket arra, hogy a következő parlamenti ülésszak napirendjéről vegyék le a tervezet vitáját, kötelezzék a kormányt új tervezet elkészítésére, azt bocsássák széles körű társadalmi vitára, s csak ezután kerüljön ismét a képviselők elé. x x x Nyílt levél az országgyűlési képviselőkhöz A következő parlamenti ülésszakon kerül Önök elé az átalakulási törvény tervezete. Ennek - jelenlegi formában történő - elfogadása és végrehajtása visszafordíthatatlan következményekkel jár. Ennek ellenére a tervezet nem került társadalmi vitára, sőt, még az érdeklődő szakmabeli közgazdászok, jogászok stb. sem ismerhették meg. A kormányzat az utóbbi években gyakran élt - a politikai zsarolás határát súroló - ,,sokkoló sürgetés,, eszközeivel, amikor kényes döntéseket akart keresztülerőszakolni az országgyűlésen. Számos képviselő bánja már egyik-másik korábbi szavazatát némely ügyben. Most alapkérdésről van szó, a tulajdonosi jogosítványok újraelosztásáról Ha a törvénytervezetet elfogadják, az ország elesik attól a lehetőségtől, hogy a dolgozók, állampolgárok közvetlen tulajdonosi érdekeltsége új erőforrásokat szabadítson fel. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Baloldali Alternatíva Egyesülés állásfoglalása és nyílt levele az átalakulási törvényről (2. rész) (OS)
|
Úgy véljük, nem szabad arról megfeledkezni, hogy a dolgozók lényegesen többet tehetnek a gazdasági hatékonyság növelése érdekében, ha azt szabad akaratukból, önszerveződéssel tehetik, mint bármilyen kölső - állami vagy tőkés, hierarchikus - kényszer hatására. A dolgozói kollektívák munkára kényszerítése akaratuk, együttműködési készségük nélkül - ezt tapasztalhattuk eddig is - jó hatékonysággal nem megoldható, és nem kívánatos. Ehelyett olyan gazdasági törvényhozásra van szükség, amely segíti, serkenti a dolgozói önszerveződést, és erre az önigazgatói-önkormányzati formák a legalkalmasabbak. A jelenlegi névleges dolgozói önkormányzati jogosítványokat és lehetőségeket az egyre nehezebb gazdasági helyzetben nem korlátozni és felszámolni kell - miként az átalakulási törvénytervezet akarja -, hanem ténylegessé tenni, kiterjeszteni. Kérjük mérlegelje: Ön, mint törvényhozó, hozzá akar-e járulni ahhoz, hogy választóinak eddigi állami alávetettségét most tőketulajdonosi és állami kettős alávetettsség váltsa fel, avagy ellenkezőleg, azt akarja, hogy a dolgozók, állampolgárok közvetlenül, maguk rendelkezhessenek termelési feltételeikkel, a hatékonyságot érvényesülni engedő gazdasági szabályozás révén? Csorbítani vagy növelni kívánja a dolgozók gazdasági jogait? Mert végeredményben erről fog dönteni egy ,,látszólag,, technikai jellegű átalakulási törvény kapcsán. A tervezet néhány olyan vonására hívjuk fel a figyelmet, ami azt - jelenlegi formájában - teljesen elfogadhatatlanná teszi: 1. Az átalakulási törvénytervezet a tulajdonosi jogok olyan átrendeződését célozza meg, amely érvényes alkotmányos előírásokba ütközik. Minden jogalapot nélkülöz egy olyan megoldás, amely egy készülőben levő, vitatott alkotmánykoncepciót feltételez kiindulópontként. 2. A részvényesített állami vállalati vagyon jelentős hányadát állami vagyonkezelő szervezet (ÁVSZ) kapná. Mivel ennek létrehozásáról később külön törvény intézkedne (15. paragrafus), ezért elfogadhatatlan ez a ,,megelőlegezett bizalom,, egy tartalmában és szervezeti-személyi felépítésében nem ismert intézmény iránt. Különösen az ad okot aggodalomra, hogy az ÁVSZ ,,vezérkarában,, ugyanazok az emberek bukkannának esetleg fel, akik az elmúlt harminc évben elrontották az ország gazdasági ügyeit. A résztulajdon - mind ÁVSZ, mind magánformában - törvényesítené kiváltságaikat? (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 17:19
|
Vissza »
|
|
A Baloldali Alternatíva Egyesülés állásfoglalása és nyílt levele az átalakulási törvényről (3. rész) (OS)
|
3. A tervezet számos pontban úgy hivatkozik a vállalatra, hogy nem mondja meg pontosan, kit (mit) ért alatta (például 16. paragrafus (1) bekezdés). Általános elvként le kellene szögezni, és a konkrét szabályozásban érvényesíteni, hogy a tulajdonosi formaváltás nagy horderejű kérdésében minden irányítási forma esetében (államigazgatási, vállalati tanácsi,, közgyűléses-küldöttgyűléses) a dolgozói kollektíva egészét illesse a végső döntési jog. 4. A törvénytervezet ,,magja,, , központi gondolata - bárhogy is kerülgetjük - a kollektív tulajdonformák szétverése, felszámolása. Alapvetően ezért elfogadhatatlan. Ez olyan szemléleti és irányultságbeli jellemzője a javaslatnak, amely miatt a tervezet a jelenlegi felépítésében, kereteiben nem javítható. 5. A szövetkezetek átalakulásáról szóló paragrafusok - logikusan - hasonló szelleműek. Túl erős jogokat ad átalakuláskor a vezetőségnek a tagsággal szemben (például 36. paragrafus (3) bekezdés, 37. paragrafus (3) bekezdés stb.). A szakcsoportokat felmorzsolja. A szövetkezetté alakulást nehezíti. 6. A tervezet másodrangú kérdésekben kínál (A) és (B) variánst, a lényegesekben viszont nem. A törvényhozók elé az alapkérdésben kell alternatív javaslatot tenni: önkormányzati tulajdon vagy tőketulajdonosi szervezet dominanciája legyen? Javasolatunk az előzőek alapján a következő: A képviselők a törvénytervezetet vegyék le az ülés napirendjéről. Helyette olyan szellemiségű törvény kidolgozására fogadjanak el alapelveket, amely: a/ - nem felszámolja, hanem megerősíti, bővíti a kollektív tulajdonosi jogosítványokat és korlátozza a nemzeti vagyon kiárusítását; b/ - az átalakulási lehetőségeket nem ,,egyirányú utcaként,, konstruálja meg, hanem egyenlő feltételt biztosít a szövetkezeti vagy közösségi (például kommunális) tulajdonformákba való átmenetre is; c/ - az átalakulást minden esetben a dolgozói kollektíva minősített többségi döntésére bízza; (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 17:21
|
Vissza »
|
|
A Baloldali Alternatíva Egyesülés állásfoglalása és nyílt levele az átalakulási törvényről (4. rész) (OS)
|
d/ - az állami tulajdon jelenlegi formáinak átalakítására szükség van, ez ugyanis nem volt valódi közösségi tulajdon. Olyan megoldásokra kell azonban törekedni, amely nem a dolgozókat veti alá egy külföldi-belföldi állami-tőkés-menedzser uralomnak, hanem a dolgozók ellenőrzése alá helyezi amazokat. Ez lehet a modernizáció tényleges útja. Eredményes munkát, felelős döntést kíván és kér a Baloldali Alternatíva Egyesülés Egyeztető Bizottsága (OS)
1989. május 23., kedd 17:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|