|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (1. rész)
|
1989. április 27., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényjavaslatot. Úgy döntött, hogy ezt az Országgyűlés elé terjeszti.
A kormány az átalakulási törvény megalkotásával összhangban javasolja az állami vállalatokról, a szövetkezetekről, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, az ipari szövetkezetekről, a földről, az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló magasszintű jogszabályok módosítását. A Minisztertanács elfogadta továbbá a pénzügyminiszter előterjesztését a vagyonértékelésről. A kormány kezdeményezte az egyesületek felügyeletére vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg a bős-nagymarosi beruházással kapcsolatos gazdasági és jogi kérdésekről. X X X (folyt.köv.)
1989. április 27., csütörtök 00:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (2. rész)
|
Garajszki István, az MTI tudósítója jelenti:
A kormány tanácskozásán elhangzottakról Marosán György szóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. Elmondta, hogy a mostani ülés napirendjén többségében olyan előterjesztések szerepeltek, amelyek a gazdálkodás jogi kereteinek korszerűsítését szolgálják. Mint ismeretes, a magyar gazdaság egyik alapvető problémája a valódi tulajdonosok hiánya. Ennek a gondnak a megoldásában jelentős lépés volt tavaly a társasági törvény megalkotása. Továbbra is nyitva maradt azonban egy fontos kérdés: a különböző típusú gazdasági szervezetek egymásba való zökkenőmentes átalakulása. Ezt teszi majd lehetővé a Minisztertanács ülésén első napirendi pontként megtárgyalt törvénytervezet, amely a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szól. Az átalkulás folyamatáról szűkebb értelemben akkor beszélünk, ha a gazdálkodó szervezet egésze felszámolás nélkül megy át gazdasági társaságba. Ennek megfelelően az átalakulási törvény a gazdasági társasággá válásról, illetve a különféle gazdasági társaságok egymásba átmenetéről, fúziójáról rendelkezik. A tervezett törvény az átalakulás lehetőségét megteremti valamennyi állami vállalatnál, illetve állami gazdálkodó szervezetnél, szövetkezetnél, a társadalmi szervezetek érdekképviseleti vállalatainál és a pénzintézeteknél. Az új törvény elfogadása egyben szükségessé teszi számos jogszabály módosítását, illetve megalkotását. Így például módosul az állami vállalatokra és a szövetkezetekre vonatkozó szabályozás. Megalkotásra vár az állami vagyont kezelő szervezetekről szóló törvény, s mihamarább ki kell alakítani a vagyonértékelés rendszerét is. Az állami vállalatokra vonatkozó jogszabályok módosításának az a célja, hogy lehetővé tegyék, illetve ösztönözzék átalakulásukat gazdasági társasággá, intézkedjenek az állami törvényességi felügyelet reformjáról, s feloldják a vállalati tanácsok működésében rejlő ellentmondásokat. A szövetkezetekről szóló törvény módosítása mindenekelőtt a szövetkezetek versenyképességének javítását szolgálja, a tagság vagyonérdekeltségének erősítésével. Biztosítani kívánják számukra a gazdasági társasággá való átalakulás lehetőségét is, amennyiben a tagok többsége így határozna. Törvényességi felügyeletüket pedig cégbíróság látná el. Ugyancsak mai ülésén tárgyalt a kormány a földről szóló törvény és a vonatkozó jogszabályok, valamint az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvény módosításáról. (folyt.köv.)
1989. április 27., csütörtök 19:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész)
|
A kormány ülésén vita jobbára csak arról folyt, hogy a vállalati tanácsok és a közgyűlés által irányított vállalatoknál mennyire legyen önkéntes az átalakulás, s milyen mértékben avatkozhassanak be az állami szervek. A miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban leszögezte: átalakulási, és nem átalakítási törvényről van szó; nem kényszerből, hanem a gazdaság önmozgásának szükségletei szerint kell azt végrehajtani, mindenekelőtt magukra a vállalatokra bízva az ezzel kapcsolatos döntést. Az átalakulás menetének egyik ,,érzékeny,, pontja a vagyonértékelés, mert ez hazánkban a nem tisztán piaci viszonyok miatt nem megoldott, s gondok forrása, hogy az állami vagyonkezelő szervezet sem alakult még ki. Ez felvetette azt a kérdést is: elhalasszák-e emiatt az átalakulási törvény bevezetését. A gazdasági érdekképviseletek úgy foglalnak állást, hogy emiatt ne késlekedjék a törvényalkotás, mert a ,,technikai,, szabályozás a mai zűrzavaros állapotokhoz képest előrelépést jelent a piacgazdaság felé. Mivel az állami vagyonkezelés szervezete még nem alakult ki, s még várat magára a tulajdonosi reform, egyfajta technikai szükségmegoldásnak is tekinthető a tervezet. Erre az átmeneti jellegre utalva az került be a törvénytervezetbe, hogy amíg nincs állami vagyonkezelő szervezet, az alapító, illetve a Minisztertanács által kijelölt szervezet jogosult a vagyonkezelő jogokat gyakorolni. Sárközy Tamás utalt arra: a tervezetbe garanciákat építettek be a nemzeti vagyon védelmére, megakadályozandó, hogy azt esetleg jóval érték alatt árusítsák ki külföldieknek. Várhatóan bírálatokat kap majd a kormány a törvénycsomag parlamenti vitájában, amiért csak módosításokat hajtanak végre a kapcsolódó törvényeken, s nem törekednek átfogó változtatásra. A miniszterhelyettes véleménye szerint a jogszabályok átfogó felülvizsgálatát meg kell előznie a tulajdonviszonyok rendezésének, amiben az alkotmánynak kell állást foglalnia. Egyelőre tehát a módosításokkal kell beérni. A jogállamiság felé tett jelentős lépésként értékelte Sárközy Tamás, hogy az állami vállalatok és a szövetkezetek törvényességi felügyeletét az állami szervektől a cégbírósághoz javasolják áthelyezni. Hasonlóan jelentős lépés, hogy a tervezet szakít a szövetkezet oszthatatlanságának eddigi dogmájával. Kimondja: a szövetkezeti vagyont a tagok között részben meg kell osztani, értékpapírok útján. Ipari és mezőgazdasági szövetkezeteknél egyaránt 50 százalékban maximálja ezt a törvény. Kisszövetkezetek esetében azonban semmilyen korlát nincs. (folyt.köv.)
1989. április 27., csütörtök 19:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész)
|
Sárközy Tamás szólt arról is, hogy a földtörvény módosítása megszünteti a tulajdonjog és a kezelői jog irreális szétválasztását. A törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy az állami tulajdon a jelenlegi kezelőre legyen átírva. Kérdésekre válaszolva Sárközy Tamás elmondta, hogy az átalakulás elősegítésére egy bizottság létrehozását fontolgatja a kormány. Ez a testület tanácsokkal láthatná el az átalakulásra készülő vállalatokat. Döntés egyelőre még nincs; külön előterjesztés készül e kérdésben. A Figyelő munkatársának érdeklődésére a miniszterhelyettes leszögezte: az átalakulási törvény általános rendelkezései minden gazdálkodó szervezetre vonatkoznak, állami vállalatokra csakúgy, mint a szövetkezetekre és a társaságokra. Tehát akár egy mgtsz is átalakulhat részvénytársasági formába. A Képes 7 újságírója arról érdeklődött: igaz-e a hír, miszerint hét százalékos forintleértékelés készül. Marosán György leszögezte: ilyen hírt nem hallott, a Minisztertanács ülésén erről nem volt szó, a kormány nem készül ilyen intézkedésre. A Magyar Hírlap tudósítója arról kérdezte a szóvivőt: okozott-e mérhető kárt Grósz Károly szombati kijelentése a gazdasági szükségállapot bevezetésének lehetőségéről. Marosán György a kormányfőt idézve hangsúlyozta: a Minisztertanács ilyen jellegű kérdéssel nem foglalkozott, mert a helyzet ezt nem teszi szükségessé. A Minisztertanács elnöke a májusi parlamenti ülésszakon tájékoztatja a képviselőket az idei évre szükségesnek látszó intézkedésekről, amelyek biztosítják a terv teljesítését. Az egész társadalmat érintő kérdésekről a Parlament, általában a társadalom nyilvánossága előtt születik meg a döntés. A szóvivő Könyves Kálmán király mondását - ,,boszorkányokról pedig, akik nincsenek, többé ne essék szó ,, - némileg módosítva arra kérte az újságírókat: gazdasági szükségállapotról, amely nincs, többé ne essék szó A Népszabadság tudósítója egy sajtójelentést idézett, miszerint Szatmárnémedi környékén a román határőrök lelőttek egy magyar kisfiút. Arról érdeklődött, van-e hivatalos értesülés erről az esetről. Marosán György válasza: ,,Én is hallottam róla, de mint kormányszóvivő sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom a hírt; magyar területen nem történt erőszakos cselekmény.,, A BC-számlák jövőjére vonatkozó kérdésre elmondta, hogy a Minisztertanács a tervek szerint a következő héten tárgyalja a lakossági devizaszámla-rendszer továbbfejlesztését. A javaslat abból indul ki, hogy az utazási devizaszámla felhasználási lehetőségeit tovább bővítik, liberalizálják. (folyt.köv.)
1989. április 27., csütörtök 19:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (6. rész)
|
Tervezik, hogy a bankok fizessenek vonzó, a nemzetközi pénzpiacoknak megfelelő kamatot az ilyen betétekre. Növelni szeretnék a devizaszámlát kezelő fiókok számát is. A Népszava újságírója a párttörvény-tervezet társadalmi vitájáról kérdezte a kormány véleményét. Marosán György azt emelte ki, hogy a tervezetben megjelölt határidő nem végleges dátum, tehát egészen a törvénytervezet benyújtásáig - gyakorlatilag júniusig - a társadalomnak, illetve az alternatív szervezeteknek lehetőségük van elmondani véleményüket. Az esetleges félreértések eloszlatása végett hozzátette: az Igazságügyi Minisztérium által szervezett vita, szakmai megbeszélés nem helyettesíti, nem is helyettesítheti az ilyen kérdésekben szükséges politikai tárgyalásokat, amelyek folyamatosan megkezdődnek. Az MTI tudósítója arról érdeklődött: szóba került-e a kormány mostani ülésén az általános választások esetleges előrehozatala. Az elmúlt hetekben ugyanis számos politikai szervezet, politikai személyiség fogalmazta meg ezzel kapcsolatos álláspontját. A kormányszóvivő megítélése szerint a képviselői választások előrehozatala, az ezzel kapcsolatos döntés politikai mérlegelést igényel. A mindinkább plurálissá váló magyar politikai életben valóban mind több alternatív szervezet, párt fejti ki véleményét e kérdés kapcsán. Sokszor egymásnak ellentmondó nézetek hangzanak el. Voltak olyan alternatív szervezetek, amelyek támogatták ezt a gondolatot, mások éppenséggel ellenezték. Különösen érdekessé teszi a kérdést, hogy két vezető politikai személyiség, Grósz Károly és Szűrös Mátyás - személyes véleményének hangot adva - nem zárta ki a választások idő előtti kiírását. A kormány feladata ebben a helyzetben az, hogy amennyiben a különféle tárgyalások eredményeként a képviselő-választások előbbre hozása mellett döntenek, akkor ennek semmilyen akadálya ne legyen. A kormánynak tehát gondoskodnia kellene - a pártok működésének - úgymond infrastrukturális feltételeiről, illetve a választások alkotmányos hátterének megteremtéséről. Különösen fontosnak tartotta a szóvivő, hogy a kormány előkészítő munkálatokat indított a majdan megalakuló pártok tevékenységének támogatására. A Minisztertanács Hivatala és a Fővárosi Tanács képviselői ennek érdekében egy munkabizottságot hoztak létre, amelynek feladata lesz a pártok infrastrukturális problémáinak megoldása. Mindenekelőtt helyiségekre és telefonra lesz szükségük. A kormány emellett kötelezte a pénzügyminisztert, hogy az indokolt kérelmek teljesítéséhez bizonyos költségvetési forrásokat is biztosítson. (MTI)
1989. április 27., csütörtök 20:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|