|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. április 18., kedd - A Parlamentben kedden ülést tartott az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága. A testület elsőként az atomenergiáról szóló, 1980-ban alkotott törvény alkalmazásáról tanácskozott. Tétényi Pál, az OMFB elnöke kifejtette, hogy a törvényben lényeges változtatásokra nincs szükség, az betölti feladatát, ugyanakkor azonban javítani kell a közvélemény tájékoztatását; ez jelenleg még hiányos. Utalt arra, hogy az Ófalu határában megépítendő kis és közepes aktivitású erőművi hulladékok tárolóhelyével kapcsolatban a mai napig sem zárultak le a viták, s ebben az ügyben sem megfelelő a lakosság tájékoztatása, illetve bevonása a döntési folyamatba.
A vitában a képviselők elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a
hazai mérőrendszer mennyiben alkalmas a radioaktivitás változásának
figyelemmel kísérésére. Erre megnyugtató válaszok hangzottak el; a
jelenlévő szakemberek szerint több mint 20 állomáson mérik az
országban a radioaktivitást. A korszerű mérési módszereknek
köszönhetően a csernobili baleset után egy nappal már pontosan
érzékelték a műszerek a levegő radioaktív szennyezettségének
változását. Az a kérdés is elhangzott, hogy a Mohi mellett épülő
szlovákiai atomerőműről milyen információik vannak a szakembereknek,
és milyen káros hatások várhatók. Elmondották, hogy a 4x440
megawattos atomerőmű a magyar határtól harmincnyolc kilométerre épül
fel. A biztonsági követelmények, illetve azok betartása hasonló,
mint Magyarországon, azaz veszélyre nem kell számítani. Eltérés a
Paksi Atomerőműtől, hogy a szlovákiai erőmű hűtőtornyos megoldással
készül, így a hűtővíz nem megy közvetlenül a folyóba. A
létesítményen belüli vizekben lévő legkisebb radioaktivitás
észlelése esetén azonnal, automatikusan leáll az atomerőmű.
Az ófalui hulladéktároló kérdése váltotta ki a legnagyobb vitát.
Movik Lászlóné (Pest megye) aggodalmát fejezte ki: ha sokáig húzódik
a döntés az izotóphulladék elhelyezéséről, nem veszélyezteti-e ez
Püspökszilágyit, ahol így esetleg túlterhelik a
sugárzóanyag-temetőt. A szakemberek elmondták, hogy szó van a
püspökszilágyi tároló bővítéséről, de nem célszerű, hogy valamennyi
izotóphulladékot itt, egy helyen, koncentráltan rakják le. (folyt.
köv.)
1989. április 18., kedd 16:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
A döntés egyébként azért húzódik, mert az ófalui tárolóhellyel
kapcsolatban végzett szakértői kutatások homlokegyenest ellentétes
eredményre jutottak. Most egy akadémiai bizottság vizsgálja felül a
kérdést. A végleges döntés mindenesetre sürgető, mert ez a fajta
veszélyes hulladék sokkal kevésbé káros a környezetre, ha betonba
ágyazva temetik el, mintha ideiglenes tárolóhelyeken hányódik.
Berdár Béla, a bizottság elnöke összefoglalójában kifejtette:
megnyugtatónak tartja a testület az atomenergiáról szóló törvény
végrehajtását, a biztonsági előírások betartását. Ugyanakkor nem
tartja megfelelőnek a közvélemény tájékoztatását. Szükséges lenne
nyilvánosságra hozni a környezet radioaktivitásának mindenkori
szintjét, és széles nyilvánosság bevonásával megvitatni a
hulladékanyagok elhelyezésének ügyét.
A vitában felszólaltak: Péterfy Réka (Budapest), Kiss István
(Komárom m.), Filló Pál (Budapest), Simon Péter (Tolna m.), Horváth
Miklós (Fejér m.).
A továbbiakban a földtörvény módosításáról tanácskozott a
bizottság. Mindenekelőtt Raisz Gusztáv mezőgazdasági és
élelmezésügyi miniszterhelyettes szólt arról, hogy az agrárpolitika
megújításának egyik kulcskérdése a földtörvény módosítása.
Legfontosabb a tulajdoni és a földhasznosítási korlátozások oldása,
a piaci feltételek megteremtése. Tallóssy Frigyes (Budapest)
kifejtette: csak akkor lenne tisztességes a földtörvény, ha
visszajuttatná a földet azoknak, akik annakidején bevitték a
termelőszövetkezetekbe. Mint mondotta, ez nem azt jelenti, hogy a
föld régi tulajdonosai, illetve azok örökösei kivigyék a földet a
közösből, de feltétlenül indokolt, hogy a szövetkezetek tisztességes
haszonbért fizessenek a föld használatáért. Vassné Nyéki Ilona (Pest
m.) is csatlakozott képviselőtársához, mondván, hogy ez a kérdés a
magyar parasztság fájó gondja. Szerinte lehetővé kellene tenni, ha a
paraszt nem találja meg számítását a szövetkezetben, kapja vissza a
földjét. A képviselőnő nevetségesnek és tiszteségtelennek nevezte
azt az árat, amit földmegváltás címén a szövetkezetek fizetnek a
tulajdonosnak. Ez az összeg messze elmarad a forgalmi értéktől.
Vassné Nyéki Ilona azt is kérte, hogy töröljék el a húsz százalékos
földvédelmi járulékot, ugyanis ez feleslegesen drágítja a
közhasználatú épületek, illetve lakóházak építésére felhasznált
telkek árát. (folyt. köv.)
1989. április 18., kedd 16:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (3. rész)
|
Berdár Béla elnöki összefoglalójában indokoltnak és szükségesnek
tartotta a földtörvény módosítását, különös tekintettel a már
hatályos társasági és a készülő átalakulási törvényre.
Szót kértek a vitában: Sasvári József (Komárom m.), Horváth Jenő
(Budapest), Movik Lászlóné, Győrffy László (Vas m.), Pásztohy András
(Somogy m.), Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m.) és Kádár Magdolna
(Szolnok).
Utolsó napirendi pontként a hazai vízbázisok védelméről
tanácskozott a bizottság. Varga Miklós környezetvédelmi és
vízgazdálkodási államtitkár elmondta, hogy az utóbbi tíz évben már a
felszín alatti vizeink elszennyeződésével is számolni kell.
Programot dolgoztak ki vízbázisaink védelmére, illetve tisztítására.
A munka már elindult, s az eredményei kezdenek mutatkozni. A vitában
legnagyobb súllyal a Hévizi tó ügye szerepelt, bár ez csak közvetve
érinti a hazai vízbázis kérdését. Az államtitkár elmondta, hogy
április 20-án tárgyalja a kormány az Ipari Minisztérium és a KVM
közös előterjesztésében ezt a kérdést. A KVM a bányászat fokozott
vízkiemelése miatt veszélyeztetettnek tartja a tó állapotát, és
kiáll amellett, hogy ezt az egyedülálló természeti értéket
mindenképpen meg kell védeni. Az államtitkár azt is kifejtette, hogy
a helyi ivóvíz-ellátás oly csekély vizet igényel, hogy az nem
zavarja a tó vizének természetes visszapótlását. Szóba került még a
vízdíj is. Varga Miklós elmondta, hogy hamarosan sor kerül a
vízdíjak változtatására; arra törekednek, hogy a fővárosi és a
vidéki díjak közelítsenek egymáshoz, ez természetesen azt jelenti,
hogy a vízdíj emelésének mértéke a fővárosban nagyobb lesz. (MTI)
1989. április 18., kedd 16:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|