Rendszerváltás és az MTI

	Mire jó egy holdbázis? (2.)
A holdbázis ideális körülményeket tud teremteni a Mars-expedíció indításához. Elhangzottak olyan javaslatok is, hogy a majdan Marsra induló járművet ne is a Holdon, hanem a Hold körüli pályán szereljék össze; annak részeit már a holdbázison lehetne előállítani - vagy a Földről kell darabonként a Holdhoz szállítani. A hajtóanyag a Hold talajából előállítható. S ha majd kész az űrjármű, akkor először a Hold körüli pályáról a Föld körüli pályára áll, hogy bolygónk jóval nagyobb gravitációs teréből mintegy lendületet vegyen - és nekiinduljon a most nyolc hónaposra tervezett Mars-utazásnak. A Marsnál először ,,ki kell rakodni,, a felszerelést és embereket kell juttatni a bolygó felszínére, hogy ott építsenek támaszpontot - a Holdon szerzett tapasztalatok alapján. Persze a Marson nehezebb lesz: a vörös bolygón óriási viharok dúlnak a széndioxidból, nitrogénból, argonból és kevéske oxigénből álló belélegezhetetlen ,,levegőben,,. Mégis, a Naprendszerben a Mars hasonlít leginkább a Földre és nem lehetetlen, hogy vizet is rejt. Létre lehet hozni egy másik támaszpontot a Mars holdján a Phoboson: az ott kitermelt talajból ugyancsak kinyerhető az oxigén és a hidrogén - a hajtóanyag. Bármennyire is emlegetik a költségeket az aggályosok, ennek a vállalkozásnak a végső eredménye még gazdaságilag is felmérhetetlen lehet - arról nem szólva, hogy a tudásra éhes embert - amint az néhány ezredév alatt bebizonyosodott - nem lehet leállítani. A szakértők például emlékeztetnek arra, hogy az első holdutazáshoz vezető Apollo-program milyen óriási húzóhatást gyakorolt az iparra és a technikai fejlődésre általában a hatvanas években. Ha pedig a program igazán nekilendül, akkor a földi iparnak óriási munkát ad majd, munkahelyek tömegét teremtheti, s egészen új iparágak jöhetnek létre. Távlatokban pedig a Föld arculata is megváltozik. Alig több mint harminc éve, hogy 1957 októberében az első Szputnyikkal az emberiség nekivágott az űrkalandnak. A tempó egyre gyorsult, majd éveken át jött a türelmes kutatás-fejlesztés ideje az űrállomásokon, űrrepülőgépeken. Most feltehetően ismét gyorsulunk. +++ Fodor György MTI-PRESS 1989. július 24., hétfő 12:55
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »