|
|
 |
|
 |
Ellenzéki Kerekasztal
|
München, 1989. július 17. (SZER, Magyar híradó) - Antal János a
vidéki Ellenzéki Kerekasztalok tevékenységét követte figyelemmel.
- Ezen a nyáron úgy látszik elkerül bennünket az uborkaszezon,
lévén, hogy az eleddig tabuként kezelt gondolatok felszínre
törésével változatlan hevességgel folyik a politikai csatározás - és
ez immár országszerte.
A vidék is felébred lassan hosszúra nyúlt csipkerózsika-álmából,
ennek most már szinte naponként tanújelét adja. Hogy csak két példát
emeljek ki: Debrecen és Szeged városa, ahol az elmúlt héten újra
hallattak magukról az ellenzéki szervezetek. A mindkét városban
megalakult Ellenzéki Kerekasztalról van szó, amelyek a fővárosi
egyeztető tárgyalások mintájára szűkebb hazájukban is keresik annak
a módját, hogy békés eszközökkel a hatalom megosztására késztessék
az MSZMP-t. - Illetve Debrecenben ez egyelőre még csak lehetőség,
ugyanis ebben a városban még nem bizonyos, hogy az Ellenzéki
Kerekasztal valóban közös tárgyalóasztalhoz ül az MSZMP helyi
szervezetével.
Nem teljesen bizonyos annak ellére sem, hogy a Hazafias Népfront
Hajdú-Bihar megyei bizottsága július 1-jén kiadott állásfoglalásában
felhívja a megyében működő pártokat, politikai szervezeteket, hogy a
HNF közvetítésével és a HNF tárgyalótermének igénybevételével
kezdjenek megbeszéléseket az egyeztető tárgyalások feltételeinek
kialakításáról.
A HNF emellett hangsúlyozza, hogy a megbeszélsek folyamán nem
kíván irányító szerepet vállalni, csupán egyik akar lenni az
egyenrangú tárgyaló felek között. (folyt.)
1989. július 17., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Ellenzéki Kerekasztal - 1. folyt.
|
A debreceni Ellenzéki Kerekasztal csütörtöki ülésén három
állásfoglalás született, egyikük éppen a HNF javaslatára való
válaszként. Az Ellenzéki Kerekasztal - így az állásfoglalás - nem
zárkózik el a politikai előkészítő megbeszélések elől, az országos
mintát követve - még ha ez személyes meggyőződésük ellenére van is -
hajlandók az asztal harmadik oldalához engedni a különböző
társadalmi szervezeteket, így a Hazafias Népfrontot is, de - jelenti
ki az Ellenzéki Kerekasztal állásfoglalása - a tárgyalások
helyszínéül semleges területet javasolnak.
Ami a feltételeket illeti, a debreceni Ellenzéki Kerekasztal nem
támaszt megvalósíthatatlan, elfogadhatatlan követeléseket. Annyit
szeretne csak elérni, hogy az Ellenzéki Kerekasztal köré
csoportosult szervezeteket az MSZMP egységes tárgyalófélként ismerje
el, vagyis ne külön-külön ültesse tárgyalóasztalhoz őket.
Elutasítják azt a törekvést, amely egy általános, megyei
kerekasztal létrehozásán fáradozik, mert ez a politikai frontok
összezavarását, az ellenzék és a hatalom közti alapvető különbséget,
illetve a történelmi felelősség összemosását célozzák - jelenti ki a
debreceni Ellenzéki Kerekasztal állásfogalása.
Szegeden a tárgyalóasztalnak nincs harmadik oldala. A megyei
MSZMP tárgyal a szegedi Ellenzéki Kerekasztallal. A tárgyalások múlt
heti, második fordulóján mégis született eredmény. Az egyik
napirendi pontban, amelyikben a munkahelyek depolitizálását tárgalta
a két fél, megállapodás született a társadalmi szervezetek
munkahelyi jelenlétének alapelveiről. Ezt három pontban foglalták
össze, és ezek szerint: (folyt.)
1989. július 17., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Ellenzéki Kerekasztal - 2. folyt.
|
2.) A személyzeti munkában nem érvényesülhetnek politikai, hanem
csak szakmai szempontok.
3.) A politikai tevékenység nem sértheti a munkaidőt. +++
1989. július 17., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Ki szerette Kádár Jánost? - 1. folyt.
|
Tudom: mindez szörnyű, hogy egy olyan pozícióban lévő embernek
mint Horváth Ede, ilyen felfogása volt 1965-ben a jogállamiságról.
Különösen ijesztő, hogy a maga hatáskörében is nyilván így tartotta
tiszteletben a törvényeket.
De azt igazán borzalmasnak azt tartom, hogy Horváth Ede a
törvényességnek ilyen fokú semmibe vételét ma -, amikor már lett
volna ideje távolságot venni az eseményektől -, még mindig olyan
kádári vonásnak tartja, amiért ő tiszteli a volt főtitkárt.
Vannak emberek, akik alkalmatlanok vezető szerepre egy
demokratikus társadalomban. Úgy látszik, a "vörös báró" közéjük
tartozik. +++
1989. július 17., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|