|
|
|
|
- Segély Kelet-Európának - 1. folyt.
|
Egy másik lengyel képviselő úgy vélte, országának nem hosszú, hanem rövid lejáratú kölcsönökre van szüksége, hogy Nyugaton nyersanyagokat vásároljon, amivel aztán fellendíti a lengyel termelést. A szovjet képviselő pedig úgy vélte, hazája nem segítséget kíván, hanem együttműködést, körülbelül olyanképpen, mint most Kalinyingrádban, a volt kelet-porosz Kőnigsbergben tervezik, ahol nyugatnémet vállalatok számára egy úgynevezett szabad gazdasági területet létesítenének talán a soproni mintára; s ahol az alapítandó üzemek számára a nyugatnémet vállalkozók német munkaerőket kapnának, azokat a Volga menti német telepeseket, akiket a háború idején kitelepítettek, és akik most követelik, engedjék meg, hogy visszatérjenek régi lakhelyükre. Európai és amerikai körök hajlanak arra, hogy támogassák Magyarországon egy szabad társadalom kifejlődését mindenféle alapítványokkal, főleg azonban üzletkötésekkel. A probléma az, hogy nyugati, főleg amerikai vállalkozók úgy vélik, a Joint(...) jelenlegi formája nem nagyon csábító, mert nagy nyugati vállalkozások nem 49 százalékos, nem is 51 százalékos, hanem 100 százalékos leányvállalatokat kívánnak létesíteni KGST-országokban. Mint a bevezetőben mondtuk, Nyugaton megvan a hajlandóság arra, hogy kiegyenlítse a nyugat-keleti lejtőt, azonban ehhez az atmoszférát és a biztosított jogi lehetőségeket a Keletnek kell megteremtenie. +++
1989. augusztus 1., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|