Rendszerváltás és az MTI

	LT - kedd (1. rész)
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1989. augusztus 1. kedd (MTI-tud) - A nemzetközi kérdések álltak a középpontban kedden a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésén, hiszen Mihail Gorbacsov államfőként részletes tájékoztatást adott londoni, bonni, párizsi látogatásáról, illetőleg a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén végzett munkáról. Az LT jóváhagyta az állami látogatások eredményeit, s emellett felhívást intézett az Egyesült Államok kongresszusához, hangsúlyozva: a Szovjetunió bármikor kész a kölcsönösség alapján beszüntetni az összes nukleáris robbantást. A megállapodást érdekében az LT parlamenti találkozót javasolt a washingtoni képviselőknek. A keddi munkanapon két fontos belpolitikai kérdésben is állást foglaltak a képviselők. Egyrészt azt ajánlották a különböző szintű tanácsoknak, hogy augusztus-szeptemberben soron kívüli üléseken vitassák meg, elemezzék az átalakítás menetét. Emellett új nyugdíjtörvényt fogadtak el, amelynek értelmében október 1-jétől, illetőleg január 1-jétől jelentősen emelik a minimális nyugdíjakat, s megszüntetik a nyugdíjas munkások és kolhozparasztok szociális ellátottsága között mindeddig meglévő különbségeket. Az új törvény felmérések szerint 30 millió ember életkörülményein, anyagi helyzetén javít. Mihail Gorbacsov beszédében nyugat-európai látogatásainak fényében értékelte az európai helyzetet és folyamatokat, a leszerelési tárgyalásokat, konkrét lépéseket. A közös európai otthon megteremtésének lehetőségeit vázolva a szovjet vezető egyebek között megállapította: az európai problémákról folytatott párbeszéd kilátásai attól függnek, milyen mértékben ismeri fel a Nyugat, hogy számára is elfogadhatatlanok és veszélyesek a szocialista országok helyzetének destabilizálására irányuló kísérletek. Kitért arra, hogy Nyugaton is mindinkább megértik, hogy az átalakítás nem kapitalista átalakulást jelent a Szovjetunióban, hanem a szocializmus megújhodását, egy új szocialista állam megteremtését. (folyt.) 1989. augusztus 1., kedd 19:19
Vissza »

	LT - kedd (2. rész)
Mihail Gorbacsov külön kitért arra, hogy nyugat-európai látogatása során nagy érdeklődés mutatkozott a szovjet-amerikai kapcsolatok alakulása iránt. Álláspontunk ebben a kérdésben is a politikai realizmusra épül - hangsúlyozta: Az Egyesült Államok objektív tényezője az európai folyamatoknak, s primitív, mi több értelmetlen dolog lenne lebecsülni ezt a realitást, sőt, valamiféle terveket dédelgetni. Éppen ezért a mi érdekeink, és az általános érdekek is azt kívánják: úgy építsük kapcsolatainkat ezzel az országgal, hogy azok elősegítsék a Kelet és a Nyugat alkalmazkodását az új, békés európai rendhez, megszilárdítsák minden ország biztonságát, tiszeteletben tartva jogukat saját társadalmi-gazdasági berendezkedésük megválasztására. E kritériumok alapján értékeljük Bush elnök legutóbbi lengyelországi és magyarországi látogatásait - jelentette ki az SZKP KB főtitkára. Természetesnek vesszük azonban, hogy - ellenállnak az olyan kísértéseknek, hogy az eltérő rendszerű országokban az átalakulások bonyolult folyamatait arra számítva használják ki, hogy eltérítsék azokat a maguk választotta útról. Ez meghatározott negatív következményekkel járna egész Európára nézve. Az LT elnöke ezt követően alapos elemzésnek vetette alá a Szovjetunió külgazdasági kapcsolatait, utalva arra, hogy nem is az emberi jogi kérdésekben, hanem a gazdasági szférában jeletkeztek a legnagyobb nehézségek a nemzetközi együttműködés terén. Gorbacsov összességében kedvezőnek ítélte látogatásai tapasztalatait, s megállapította: politikai vonatkozásban döntő áttörés történt az ideológiai akadályokon az új, békés Európa megteremtése irányában. A szövetségi kapcsolatok kérdéseire áttérve a szovjet vezető rámutatott, hogy a VSZ PTT bukaresti tanácskozása rendhagyó volt, hiszen egyrészt a szocialista közösség fejlődésének rendkívül felelőségteljes szakaszában tartották meg, másrészt az eszmecsere jellege is eltért a megszokottól. Ismertette az ott elfogadott dokumentumokat, s közölte: egyetértés mutatkozott abban, hogy a VSZ-nek katonapolitikai szervezetből politikai-katonai szervezetté kell válnia, s ez elősegítheti a közös cél megvalósítását: az összeurópai folyamatokon keresztül eljutni a VSZ és a NATO feloszlatásához. Ehhez még nem értek meg a feltételek, de addig is nem konfrontációs alapon kívánjuk fejleszteni a két blokk közötti kapcsolatokat - mondotta. (folyt.) 1989. augusztus 1., kedd 20:22
Vissza »

	LT - kedd (3. rész)
A szovjet vezető természetes jelenségnek minősítette, hogy a VSZ PTT ülésén voltak különböző értékelések, eltérő nézetek. Elmúltak a látszat véleményegység napjai - jelentette ki. - Bár a megközelítések különbözőek, s a VSZ egyes országai bel- és külpolitikájának megvannak a lényeges sajátosságai, a VSZ PTT tanácskozása meggyőzően bizonyította: megvan a közös politikai akarat a kölcsönös megértéshez és együttes cselekvéshez. S ez a legfontosabb. Megerősítést nyert, hogy a szövetséges országok egységesek a legfontosabb világproblémák megközelítésében. A bukaresti tanácskozás újólag bizonyította, hogy a szocialista közösségben egyre szilárdabbá válnak az új kapcsolatok, amelyek a teljes egyenjogúság, függetlenség és önállóság elveire épülnek. Most már mindenki számára nyilvánvaló, hogy nem létezik semmiféle egyetemes szocializmus-modell, és senki sem formálhat kizárólagos jogot az igazságra. Minden nép maga határozza meg országa sorsát, rendszerét és társadalmi berendezkedését. S senki, semmilyen indokkal nem avatkozhat be kívülről, saját elképzeléseit erőszakolva rá más ország politikájára - jelentette ki Gorbacsov. Elmondta, hogy a bukaresti ülésen először került sor a VSZ tagországokban zajló mélyreható folyamatok megvitatására, s szó esett a gazdasági együttműködés elveinek megújításáról is. A szovjet vezető ezt követően külön szólt a Kínával való kapcsolatok normalizálásnak jelentőségéről, majd a pekingi diákmegmozdulásokat értékelve megállapította: sajnálatos események történtek. Mi annak hívei vagyunk, hogy a legélesebben felvetődő problémák is a hatalom és a nép politikai párbeszédével oldódjanak meg. Azonban minden népnek magának kell megoldania saját problémáit. Ez elvi, s egyben megingathatatlan álláspontunk - mutatott rá. Az LT elnöke végezetül arról szólt, hogy a szovjet parlament milyen módon felügyelheti a szovjet külpoltikát, mit tehet azért, hogy a szovjet törvények összhangba kerüljenek a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal. Mindenkinek emlékeznie kell arra: bármi, ami árt az átalakítás belső folyamatának vagy diszkreditálja azt, kedvezőtlenül hat a szovjet állam nemzetközi helyzetére is. Ez csökkenti annak lehetőségét is, hogy külpolitikai potenciálunkat belpolitikai feladataink megoldása, az átalakítás sikere érdekében használjuk fel - emelte ki végezetül Mihail Gorbacsov a szovjet parlamentben tartott külpoltiikai beszámolójában.+++ 1989. augusztus 1., kedd 20:47
Vissza »