|
|
 |
|
 |
Tervhivatali értékelés a gazdaság első félévéről (2. rész)
|
A szocialista export a tervezett csökkenéssel szemben 1
százalékkal növekedett, mert a vállalatok az éves szállítások
időarányosnál nagyobb részét teljesítették. Eközben a behozatal a
tervezettnél jobban, 6 százalékkal csökkent. Ebben az
importliberalizálás hatása érvényesült: sokan késleltetik a szovjet,
bolgár vagy lengyel piacról az áruk érkezését, ehelyett Nyugatról
vásárolnak.
A tájékoztató szerint a kiskereskedelmi forgalom több mint 18
százalékkal nőtt, különösen a vegyes iparcikkeké, a ruházati
termékeké viszont csökkent. A fogyasztói árszínvonal 15,1
százalékkal volt magasabb az előző évinél. A lakosság pénzbevételei
20 százalékkal gyarapodtak (tavaly ebben az időben 12 százalékkal),
miközben erre az évre 3-4 százalékos reálbércsökkenést terveztek. A
foglalkoztatottak száma csökkent; a fél év során 4600-an vették
igénybe a munkanélküli segélyt, az állás nélküliek száma most 3000.
Ez idő alatt 48,5 millló forintot fizettek ki munkanélküli segélyre.
Az államtitkár értékeléséből kitűnt, hogy gazdaságunk a
felsorolt gondok ellenére - egyes területeken, például a tőkés
külkereskedelem terén kezd elmozdulni a mélypontról, ahová a 70-es
évek óta alkalmazott hibás, voluntarista gazdaságpolitika vezetett.
Megkezdődött a piaci erők térnyerése, amely felváltja az eddigi
adminisztratív úton irányított piaci mechanizmusokat. Ugyanakkor -
mint azt a kritikus fizetési helyzet is jelzi, a gazdaságban még nem
tapasztalható gyökeres fordulat. Az export szerkezetében továbbra is
az alapanyagok és az alapanyagigényes termékek dominálnak, s kevés a
feldolgozóipari cikk.
Az államtitkár kérdésekre válaszolva közölte: a jelenlegi
lakáselosztási rendszert szociális szempontból igazságtalannak,
pénzügyileg pedig tarthatatlannak ítéli. E téren konszenzusra van
szükség, elsősorban azért, hogy az állam lakásgazdálkodásra
fordított 80 milliárd forintját új alapelvek alapján osszák szét.
Azokra a híresztelésekre reagálva, melyek szerint a kormányzat a
lakáskamatok emelését tervezi, elmondta: amikor a kedvezményes
kamatokat megállapították, az infláció mértéke is nagyjából
ugyanannyi volt. Azóta a hitelt felvevők is jövedelmüknek jóval
kisebb arányát fizetik törlesztésre. Ugyanakkor a kamatemelést
jogilag nem jelentheti be az egyik fél önkényesen. (MTI)
1989. augusztus 1., kedd 16:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|