Rendszerváltás és az MTI

	Abszurd alkotmánymódosítás a parlamentben
(Krassó György) München, 1989. január 17. (SZER, Világhíradó) - A közvélemény általában megelégedéssel vette tudomásul, hogy a parlament módosította az alkotmány katonai szolgálattal foglalkozó paragrafusát és elvben lehetővé tette az alternatív katonai szolgálatot. Krassó György azonban felfedezett valamit, ami több szépséghibánál: - Január 10-ikén a folytatódó Országgyűlés első napján a képviselők megszavazták a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosítását. Az igazságügyi miniszter expozéja után hosszabb vita folyt a Legfelső Bíróság elnöke és az Országgyűlés jövendő kapcsolatáról - itt megmarad egyébként a régi szabályozás -, valamint az alkotmánybíróság felállításáról és az egyesülési és gyülekezési jog új megfogalmazásáról is. E tekintetben több, mint egyéves vita után közérthető, világos szöveg született. Az alkotmány 65. paragrafusa ezentúl így hangzik: - "Az egyesülés és a békés gyülekezés joga mindenkit megillet". Nem szerepel benne semmilyen korábban tervezett korlátozás, például a hatósági engedély feltételének kikötése, vagy e jogok külön törvényi szabályozás alá vetése. Az írásban kiosztott alkotmánymódosítási javaslatokban azonban még egy pont szerepelt, éspedig a honvédelmi kötelezettséggel foglalkozó 70. paragrafus megváltoztatása. A módosítás - a már oly régóta követelt, és többszörösen megígért - alternatív civil szolgálat lehetőségével kapcsolatos. A módosító javaslatok szövegét ugyan előre kiosztották a képviselők között, e kérdésről azonban vita nem folyt és sok képviselő nem is tudta, hogy erről is szavaz. Az újságok közül is csak az engedély nélkül megjelent Országgyűlési tudósításokból derült ki, mit és hogyan módosítottak. Az alkotmány 70., paragrafusának második bekezdése az új megfogalmazásban így hangzik: - "Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott feltételek szerint, azt helyettesítő polgári szolgálatot teljesítenek." Első hallásra úgy tűnik, mintha a független békemozgalmak követelései teljesülnének. Pedig nem így van. Az alkotmány új szövege megint csak nem mondja ki a katonai szolgálat megtagadására biztosított emberi jogot - mint például az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának határozata -, hanem pontosabban meg nem határozott kötelezettséget ír elő. A paragrafusba beiktatták a "törvényben meghatározott feltételek szerint" szavakat. Mit jelent ez? Azt, hogy a képviselők egy alacsonyabb szintű jogszabályt, sőt egy még nem is létező alacsonyabb szintű jogszabályt az. alkotmány szintjén előre szentesítettek, kitöltetlen csekket adtak az alsóbb szintű hatóságok kezébe. Ha a civil szolgálatot szabályozó, állítólag márciusban megvitatásra kerülő rendelkezések; vagy akár későbbi törvénymódosítások a civil szolgálatot bármilyen méltánytalanul súlyos feltételekhez kötné, akkor sem lennének alkotmányellenesek, hiszen az alkotmány előre kimondja, hogy az alternatív szolgálatot a törvényben meghatározott feltételek szerint kell teljesíteni. Magyarországon a független békemozgalmak aktivistái, amint azt Perlaki Tamás azonnal hangsúlyozta, ezt a sebtében, szinte titokban megszavaztatott szabályozást elfogadhatatlannak tartják. És még valamit: ha már módosították az alkotmányban a honvédelmi kötelezettségről szóló paragrafust, nem kellett volna-e megváltoztatni a harmadik bekezdést is? Ebben ugyanis többek közt az szerepel, hogy "az állam katonai hatalmának minden csorbítását a törvény szigorúan bünteti." Nem abszurdum-e ez a megfogalmazás is a leszerelési tárgyalások korszakában, a kardcsörtetés remélhetőleg nemcsak átmeneti szünetelése idején? Nem az-e a cél, hogy az állam, az államok katonai hatalma korlátozódjék? Vajon maga az új második bekezdés, a civil szolgálat mostani bevezetése, nem csorbítja-e az állam katonai hatalmát? +++ 1989. január 17., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »