|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Képviselőcsoport-ülések (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. február 17., péntek - Négy megye - Békés, Csongrád, Somogy és Vas - országgyülési képviselői tanácskoztak pénteken a Parlament márciusi ülése elé kerülő témákról. Az új Alkotmány koncepciójával kapcsolatban - minisztériumi és helyi tanácsadók közremüködésével - érveket, variánsokat, javaslatokat gyüjtöttek és mérlegeltek a képviselők egyéni álláspontjuk kialakításához. Közös elhatározásként abban állapodtak meg, hogy az ezután következő társadalmi vita fórumain és azon kívül is igyekeznek minél több választópolgár véleményét megismerni. Csak így remélhető, hogy az új alaptörvényt a parlamenti elfogadtatás után a népszavazás is szentesítse majd.
A Békés megyei képviselők Gerendáson tartott tanácskozásukon a maguk részéről egyértelműen az egykamarás parlamenti rendszer, a Kossuth-cimer s a Népköztársaság megnevezés mellett foglaltak állást, megoszlott viszont a véleményük abban, hogy az új alkotmányban milyen súllyal szerepeljen a szocialista jelleg, illetve jelző. A köztársasági elnöki intézményről is komoly vita kerekedett, mert bár valamennyien túlhaladottnak tartják az Elnöki Tanács müködését, a köztársasági elnök szerepét illetően többféleképpen fogalmaztak. Egyesek egyetértettek azzal, hogy jelentős feladatokat kapjon, mások viszont amellett kardoskodtak, hogy e tisztség csak protokolláris legyen. A világkiállítás megrendezésével kapcsolatban Békés megye képviselői is azt az aggodalmukat hangoztatták, hogy a nyugati országrészben emiatt szükségessé váló beruházások, fejlesztések tovább növelik a Tiszántúl infrastrukturális elmaradottságát. Somogy megye képviselői között a Munka Törvény Könyvének módosításával és a munkabeszüntetésről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban alakúlt ki a legélesebb vita. Nem tudtak közös nevezőre jutni többek között abban a kérdésben, hogy a kollektív szerződések megkötésénél ki képviselje a dolgozókat, ha több szakszervezet, illetve érdekvédelmi szervezet is működik az adott munkahelyen. A sztrájktörvény esetében a munkabeszüntetés idejére fizetendő bér kérdése és a szolidaritási sztrájk jogossága váltotta ki a legélesebb vitát. A vélemények erősen megoszlottak aszerint, hogy a kifejtőjük munkaköre szerint foglalkoztató, vagy munkavállaló volt-e. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 19:20
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|