Rendszerváltás és az MTI

	A Minisztertanács ülése
München, 1989. április 7. (SZER, Világhíradó) - A Minisztertanács foglalkozott a népszavazás szabályozásáról szóló törvényjavaslattal. Marosán György kormányszóvivő főleg azt látta fontosnak közölni, hogy mi az, ami kimarad a népszavazás tárgyai közül. Szerinte a nemzetközi gyakorlatból is kiderül, hogy a népszavazást kizárják például egyes nemzetközi kérdésekben. Nos, példát természetesen lehet erre is, arra is találni. Mindenesetre az elgondolkoztató, hogy a kormány - nem első ízben - külföldön keres alibit a saját rendeleteihez. És nem árt tudni: vég nélkül lehetne sorolni azokat az államokat, ahol éppen hogy az alapvető nemzetközi szerződésekben kötelező a népszavazás kiírása. A budapesti kormány számára a nemzetközi kötelezettség az indok arra, miért nem állítja le a bős-nagymarosi vízierőmű építését. Az igazságügyi államtitkár viszont úgy véli: áthidaló szövegmódosítással mégis csak mód nyílhatna a népszavazás kiírására ebben a kérdésben is. Most aztán végképp nem tudom, mit gondoljak. Akar a kormány népszavazást, vagy nem akar? A közelmúltig legalább egyértelműen tudni lehetett, hogy nem akar. Most gumiparagrafussal kívánja áthidalni saját tehetetlenségét? Ugyancsak a kormányszóvivő jelentette be, hogy április 25-én megkezdik egyes szovjet alakulatok kivonását Magyarországról. Ezzel kapcsolatos Grósz Károly mai kijelentése. Idézem: "A magyar párt és állami vezetés mindaddig szükségesnek és indokoltnak tartja a Varsói Szerződés létezését, amíg Európában fennállnak a katonai, politikai szövetségi rendszerek." A magyar pártfőtitkár mindezt Lusev hadseregtábornoknak, a Varsói Szerződés új főparancsnokának mondta. Sajnálatos, hogy Grósz nem tartotta fontosnak megemlíteni: a legtöbb politikai párt és mozgalom Magyarország semlegességét követeli. Alighanem ez is olyan nemzetközi szerződés, amiről a kormány nem akar népszavazást. És Grósz Károly arról sem beszélt, kitől akarja megvédeni hazánkat. A tervezett világkiállításra érkező nyugatiaktól? Avagy a nyugati adósságok hitelezőitől? Sajnos egyelőre úgy tűnik, Magyarországnak csak szövetségeseivel van baja. Erdély, Bős-Nagymaros, vagy éppen a KGST példáját sorolhatnánk.+++ 1989. április 7., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »