|
|
|
|
Lobbyk és politikusok (1.rész)
|
1989. március 21. kedd (MTI-Panoráma) - A magyar sajtóban egyre gyakrabban szerepel a törvényhozói munkával kapcsolatban egy, a hazai gyakorlatban új kifejezés, a lobby. Beszélnek ipari lobbyról, agrárlobbyról, vízügyi lobbyról és másokról is. A befolyási csoportok hatása ellen nyilvánvalóan meg kell óvni a törvénykezés munkáját. Hogyan oldják meg, ha megoldják, ezt a súlyos problémát ott, ahonnan a lobbyzás származik, az Egyesült Államokban? Terry Sanford szenátor, aki az Interparlamentáris Konferencia alkalmából járt Magyarországon, alapos ismerője a kérdésnek, mert hosszú éveken át kormányzó is volt, márpedig a lobbyk az egyes államok törvényhozásában is tevékenykednek.
- Kétségtelen, hogy az amerikai törvényhozásban a lobbyknak van befolyásuk - vélekedik a szenátor. - A befolyási csoportok jelentős összegekkel járulnak hozzá a választási alapokhoz, abban a reményben, hogy ennek fejében a törvényhozó a jövőben támogatja majd az általuk képviselt érdekeket. Ez bizonyos értelemben meg is valósul, de azért a törvényhozási eljárásban vannak bizonyos beépített fékek is, amelyek meggátolják, vagy legalábbis megnehezítik az ilyesfajta akciókat. - Az első ilyen fék az, hogy a szenátornak, képviselőnek mindenekelőtt saját választóinak az érdekeit kell képviselnie. Világos, hogy ha arról van szó, mennyi jusson a közpénzekből, a szövetségi költségvetés előirányzataiból egyik-másik államnak, akkor ezért foggal-körömmel harcolnak, készek alkalmi szövetségeket létrehozni más törvényhozókkal, akik nyilván elvárják majd a viszontszivességet. Az ilyesfajta tevékenységet nálunk ,,husosfazék,, akciónak szokták nevezni. (Az angol kifejezés, a ,,pork-barrel,, a sózott disznóhusos hordót jelenti, amelyből az veszi ki a legtöbbet, aki a legközelebb jut hozzá.) Ám az ilyen tevékenység nem minősül lobbyzásnak, ez többé-kevésbé természetes. - Más a helyzet az országos szervezetek lobbyzásával. Ha például a tejtermelés megadóztatásáról van szó, akkor a tejtermelők országos szervezete minden eszközzel igyekszik megakadályozni az adóemelést, és nyugodtan számíthat azoknak az államoknak a törvényhozóira, ahol a farmergazdaságok vannak. Baj akkor lehet ebből, ha a törvényhozó megpróbálkozna a lobby érdekeit meg nem engedett eszközökkel érvényesíteni. A törvényhozásban testületi ellenőrzést igyekszünk megvalósítani, és nagy segítség, hogy a törvényhozási munka a legteljesebb nyilvánosság előtt folyik, a sajtó általában nagyon éberen figyel az ilyesmire. (folyt.)
1989. március 21., kedd 12:06
|
Vissza »
|
|
Lobbyk és politikusok (2.rész)
|
- Kialakult szokás - folytatta a szenátor -, hogy ha valóban nagyon nyilvánvaló az egyéni érdekeltség, akkor a törvényhozónak illik tartózkodnia a személyes részvételtől a szavazásban. Ilyen azonban a szövetségi törvényhozásban viszonylag ritka eset, hiszen itt hivatásos törvényhozók tevékenykednek. Más a helyzet az egyes államok parlamentjeiben, az itteni küldöttek egy része - ez államonként változik - lehet nemhivatásos képviselő is. Nyilvánvaló, hogy itt már beleszólhat a közvetlen egyéni vagy szűkebb csoportérdek is a szavazás alakulásába. Ezekben az államokban a legtöbb helyen a helyi törvények kötelezővé teszik ilyen esetekben a tartózkodást a szavazástól. - Van még egy fontos tényező, amely nehezíti a lobbyk befolyásának érvényesülését. Az amerikai törvényhozót nagyonis közvetlenül ellenőrzik választói. Visszahívás ugyan nem létezik az Egyesült Államokban, azonban például a képviselők mandátuma mindössze két évre szól, nekik nagyonis oda kell figyelniük arra, hogy a róluk alkotott képet ne befolyásolja semmi sem károsan. Emellett a kapcsolat a választókkal igen intenzív. A kongresszus tagjai jogosultak irodát fenntartani választókerületükben, ennek költségeit a kongresszusi költségvetés fedezi. Rendszeresen beszámolnak tevékenységükről, akár személyesen, akár úgy, hogy írásban tájékoztatják választóikat. Saját kis tájékoztatót adnak ki, s ezt eljuttatják a választási körzetbe mindenüvé. A leghatásosabb eszköz a helyi televízió. Ennek egyébként mind nagyobb szerepe van a választási propagandában is, a jó televíziós hirdetés ugyanis sokkalta több választót befolyásol, mint akár a személys találkozás. - Végül még egy nagyon fontos tényezőt kell megemlítenem, természetesen ez csupán személyes véleményem. Sokszor és okkal mondják, hogy az amerikai alkotmány rendkívül demokratikus, s ez önmagában biztosítja a demokratizmus megmaradását. Én azt hiszem azonban, hogy még ennél is jelentősebb tényező nálunk a történelmileg kialakult kétpárt rendszer. A két párt a kongresszusban ugyanis kölcsönösen és igen alaposan ellenőrzi egymást, éberen figyel a másik tevékenységére. Ez alaposan korlátozza minden olyasfajta akció lehetőségét, amely ellentétes lenne a közérdekkel, és csak egy lobby érdekeit szolgálná. +++ Kis Csaba, MTI-Panoráma
1989. március 21., kedd 12:09
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP 4 kizártjáról egy oldal
MTV2 nézői telefonok
"- Név és telefonszám nélkül: Nagyon meg van elégedve a TV2 műsorával, változatos,szines, látszik, hogy mindent megteszünk, hogy a néző ne unatkozzék, de kérdése, hogy Tamási Eszter itt fog megrokkani a képernyőn? Miért nem teszik be irodai munkára, öreg már a képernyőre. Valamikor nagyon szerették és szeretnék, ha ugy maradna meg emlékezetükben, amilyen volt sok évvel ezelőtt. Több telefonáló a játékra jelentkezik.
- 752-o95 Strenic László I.Gellérthegy u.16.: Február 7-i torpedóban nyert, a nyereményt mai napig nem kapta meg. Mikor?
- Név nélkül: Halasszák el az óra átállitást - kéri."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|