|
|
|
|
Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. február 28., kedd - Az Országgyűlés ipari bizottsága keddi ülésén, a Parlamentben szükségesnek ítélte a sztrájk törvényi szabályozását, az átalakulási törvény megalkotását, nem foglalt viszont állást a Budapest-Bécs Világkiállításról elhangzott tájékoztatót illetően.
Az ipari bizottság a sztrájkról szóló törvénytervezet ,,B,, változatát támogatta, amely lehetővé tenné, hogy ne csak a szakszervezetek, hanem a dolgozó kollektívák is kezdeményezhessenek sztrájkot, s biztosítaná a szolidaritási sztrájk jogát. A testület egyetértett a szolidaritási sztrájk esetére olyan biztosítási rendszer kiépítésével, amely fedezné a munkáltatók veszteségét, ha dolgozóik csatlakoznak a munkabeszüntetéshez. A képviselőket Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a munkaügyi kormányzat álláspontjáról, s a törvénytervezet eddigi vitája során felmerült ellentétes nézetekről. Elmondta, hogy a társadalmi szervezetek többségének véleménye szerint most nem az a legsürgetőbb, hogy törvény szabályozza a sztrájkot, hanem sokkal inkább az: teremtsék meg a munkabeszüntetések megelőzéséhez az érdekegyeztetés feltételeit. A vitában felszólaló bizottsági tagok többsége nem tartotta sokáig halaszthatónak a sztrájktörvény megalkotását. Egyrészt csatlakozott az ENSZ emberi jogokról szóló alapokmányához, amikor Magyarország erre kötelezettséget vállalt, másrészt pedig a jogállamiság megteremtéséhez szükséges a sztrájk törvényi szabályozása is. Erről szólt egyebek között Morvay László (Budapest) és Kovács Károly (Budapest) képviselő. Felvetődött olyan javaslat is, hogy a törvénytervezetet két olvasatban tárgyalja az Országgyűlés. Ezzel az az állásponttal többen is egyetértettek, például Tollár József (Zala megye) és Sasvári József (Komárom megye) képviselő. A bizottság ebben a kérdésben végül is nem foglalt állást. Gágyor Pál (Budapest) képviselő véleménye szerint, ha a sztrájk meghaladja egy munkahely kereteit, akkor a tárgyalásokba be kellene vonni az Országos Érdekegyeztető Tanácsot is. Ebben a testületben egyaránt jelen vannak a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek képviselői. Ezt a javaslatot Halmos Csaba jónak tartotta, de mint mondta, arra most még nincs meg a lehetőség, hogy a törvénytervezetben is szerepeltessék, mert az OÉT működése még nem kiforrott, tagjai most keresik helyüket az érdekegyeztetés rendszerében. (folyt.köv.)
1989. február 28., kedd 17:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (2. rész)
|
Az átalakulási törvény nélkül a magyar gazdaságban csak igen vontatottan és lassan jöhetnének létre az állami vagyon hatékonyabb működtetésére új társasági formák - állapították meg a bizottsági tagok a törvénytervezet koncepciójáról folytatott vitában. Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül szükséges az állami vállalatok gazdasági társaságokká történő átalakulásáról törvényt alkotni, mert enélkül is részvénytársaságokká, kft-ké szerveződhetnek. Ha mégis törvény születik erről, akkor az méginkább elősegíti ezt a folyamatot. A szövetkezetek számára is egyértelműen lehetővé kell tenni az átalakulást társaságokká, bár ennek kifejezett ösztönzése nem célja a kormánynak - mondta. A szövetkezetekre vonatkozó alapelveket célszerű az átalakulási és a szövetkezeti törvényben egyaránt rögzíteni. Dudla József, az ipari bizottság titkára szerint szükség van egy olyan katalizátorra, amely elősegíti a jelenlegi monolitikus állami tulajdoni szerkezet vegyes tulajdonrendszerrel való felváltását. Kelényi Gábor, a Gazdasági Kamara főtitkár-helyettese a vagyonértékelés nehézségeire hívta fel a figyelmet. A vitában felszólalók egyetértettek azzal, hogy az állami vállalatok társasággá alakulása mindig tőke bevonásával járjon együtt, bár annak nagyságáról megoszlottak a vélemények. Sárközy Tamás a vállalati törvény módosításának alapelveiről is tájékoztatta a képviselőket. Ennek kapcsán elmondta: a vállalati tanácsok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most mindegyiket meg is kellene szüntetni. Kókai Rudolf (Szolnok megye) szerint korszerűsíteni lehet a vállalati tanácsok tevékenységét, ám ebből nem szabad kampányt csinálni. A reális lehetőségekből induljunk ki, s csak arra vállalkozzunk, amit meg is tudunk valósítani anélkül, hogy az országban még nagyobb feszültségek keletkeznének - mondta több képviselő is a Budapest-Bécs világkiállításról elhangzott tájékoztató kapcsán. Somogyi László, a világkiállítás ügyeinek koordinátora a rendezvény kapcsán felmerülő kiadásokat összességében 140 milliárd forintban jelölte meg. Ebből körülbelül 40 milliárdot tesz ki az az összeg, ami költségvetési döntést igényel. (folyt.köv.)
1989. február 28., kedd 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (3. rész)
|
Somogyi László szerint az idegenforgalom bevételei a világkiállítás ideje alatt elérhetik az 1 milliárd dollárt, s további hasznot jelentenének mindazok a létesítmények, utak, infrastrukturális fejlesztések, amelyek a rendezvényhez kapcsolódóan készülnének el. Mindez nem nyugtatta meg a képviselőket teljes mértékben. Sasvári József szerint ebben a kérdésben a politikai vezetés már megint előre szaladt, a társadalom egyetértése nélkül vállalt félhivatalos kötelezettséget. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar megye), Tollár József (Zala megye), Nyerges Károly (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) és Juratovics Aladár (Csongrád megye) garanciákat kértek a kormánytól arra vonatkozóan, hogy a világkiállítással összefüggő kiadások terheit különféle áremelések, elvonások formájában nem hárítják majd át a lakosságra, a vállalatokra, s hogy a szükséges pénzt nem az elmaradott térségek rovására teremtik elő. Zsidei Istvánné (Heves megye) Somogyi Lászlónak arra a bejelentésére reagálva, hogy a világkiállítással kapcsolatos elképzeléseket márciusban a Parlament elé terjesztik, azt a véleményét fejezte ki, hogy a döntő szó ebben a kérdésben ne az Országgyűlésé legyen. Többen is egyetértettek vele, s egyben kérték, hogy az illetékesek tájékoztassák a képviselőket, milyen terhet jelentenek a már folyó más nagyberuházások. Morvay László képviselő egyértelműen a világkiállítás megrendezését támogatta, abból a megfontolásból, hogy az kivételesen jó alkalmat teremtene a gazdaság holtpontról való elmozdításához. A bizottság végezetül is nem foglalt állást a tájékoztatóval kapcsolatban; abban maradtak, hogy javaslataikat, kételyeiket az Országgyűlés márciusi plenáris ülésén terjesztik elő. (MTI)
1989. február 28., kedd 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP 4 kizártjáról egy oldal
MTV2 nézői telefonok
"- Név és telefonszám nélkül: Nagyon meg van elégedve a TV2 műsorával, változatos,szines, látszik, hogy mindent megteszünk, hogy a néző ne unatkozzék, de kérdése, hogy Tamási Eszter itt fog megrokkani a képernyőn? Miért nem teszik be irodai munkára, öreg már a képernyőre. Valamikor nagyon szerették és szeretnék, ha ugy maradna meg emlékezetükben, amilyen volt sok évvel ezelőtt. Több telefonáló a játékra jelentkezik.
- 752-o95 Strenic László I.Gellérthegy u.16.: Február 7-i torpedóban nyert, a nyereményt mai napig nem kapta meg. Mikor?
- Név nélkül: Halasszák el az óra átállitást - kéri."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|