Rendszerváltás és az MTI

	Józan konszenzus 2.
Ha szeptember előtt osztjuk szét, kevesebb százalék jut egy hónapra, ha később akkor, ugyan több mint húsz százalék, de annak a következő évre áthúzódó hatásait nem tudta volna garantálni a pénzügyi kormányzat. Nyilvánvaló, hogy 1990-ben már januártól, tehát egész évbent terheli a költségvetést az idén még csak négy hónapon keresztül jelentkező megemelt bértömeg. - Jól gondolom, hogy a túlóradíj emelését azért nem halogatják, mert az elégedetlenség forrása az utóbbi hónapokban főként a túlórakényszer volt? alc. Adó és túlóradíj. - Nem egyszerűen túlórakényszerről van szó, ez eddig is volt, s még alacsonyabb bérért is vállalták a pedagógusok. Szerencsétlenül találkozott azonban tavaly januártól a személyi jövedelemadó életbe lépése és az a rendelkezés, amely valamelyest javította ugyan a túlóra honorálását, de tartalmazza azt is, hogy a kötelező heti óraszáma 50 százalékáig kötelezhető túlmunkára a pedagógus. - Úgy tudom, hogy ez értelemszerűen azt jelenti, maximum 50 százalék túlórát vállalhat a pedagógus, s a rendelkezés értelmében éppen a pedagógus túlterhelését kívánta visszafogni. Másrészt adózni ettől függetlenül is kellene. - Kétségtelen, de a pedagógus úgy érzi, akkor kötelezték túlmunkára, amikor ez gyakorlatilag nem a keresetét, hanem az adóját növeli, és még ellenkezik is a munka törvénykönyvében megfogalmazott rendelezéssel: túlmunkára rendkivüli esetben kötelezhető a dolgozó. - De mi a "rendkívüli eset" ebben a vonatkozásban egy iskolában? - Nem tudok válaszolni rá, mert sehol nincs meghatározva. Ez is egy előttünk álló feladat: tisztázni kell, különben levegőben lóg az érdekérvényesítő törekvésünk. Ez persze részletkérdés. Ahhoz, hogy szakszervezetünk hatásosabban és hatékonyabban dolgozhasson, az előkészületben lévő szakszervezeti és sztrájktörvény hoz majd jogi garanciákat. Szeretnénk elérni, hogy a törvény lehetővé tegye: a vétójog ne csak munkahelyi szinten érvényesülhessen, élhessünk vele, mint ágazati szakszervezet is alkalmanként a tárcával egyezkedve. Ugyanez a helyzet a sztrájk vonatkozásában. A munkahely a többség titkos szavazatával dönthet a munkabeszüntetés mellett, de mint ágazati szakszervezetnek a kormányzattal szemben nincs jogunk sztrájkot kezdeményezni. Nincs tisztázva az sem, ki hirdetheti meg és hol. (folyt.) 1989. január 11., szerda 13:27
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »