Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 12.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Deutschlandfunk:

Diktatúrából - demokráciába

"...a Reinischer Merkúr megemlíti: egy körkérdés eredménye szerint a magyar elvtársaknak mindössze 37 százaléka kívánja egy korrekt többpártrendszer bevezetését. így - a lap szerint - nem feltétlenül alaptalan a gyanú, hogy Grósz pártfőtitkár valójában csak látszatpártokat akar létrehozni, lengyel vagy csehszlovák mintára. Hiszen a nem kommunista pártoktól megkívánja, hogy azok ismerjék el az új alkotmányt, amely Magyarországot kifejezetten szocialista államnak fogja nyilvánítani. Ezenkívül Grósz Károly az 1990-es parlamenti választásokra csak egy bizonyos kontingenst akar biztosítani a nem kommunista pártoknak, és valódi választási harcot csak 1995-re helyez kilátásba. Addig pedig még sok minden történhet, nem utolsó sorban Moszkvában is..."

Mióta párthadsereg a honvédség?

(Hajnal László Gábor)
München, 1989. március 12. (SZER, Világhíradó) - Az MSZMP Politikai
Bizottsága január 28-án ülésezett, és a tanácskozás utáni
sajtótájékoztatón is szóba került többek között, hogy a fegyveres
testületek, a polgári demokráciák hasonlatához lehetnek-e
függetlenek a pártoktól. Vagyis elképzelhető-e úgynevezett
depolitizálás a hadseregben és a rendőrségnél, továbbá a
munkásőrségnél, valamint az MHSZ-nél.
    
    A kérdés ilyetén felvetése és nagy nyilvánosság előtti firtatása
számos szempontból időszerű. Hiszen nem lehet mindegy, kinek a
parancsát kell mind a hivatásos, mind a sorozott állományban
lévőknek teljesíteniük. Most tekintsünk el a Belügyminisztérium
felügyelete alatt ténykedő - mondjuk így - működésének elemzésétől.
    
    Maradjunk csupán a katonaságnál.
    
    Érdemes elgondolkodni azon, hogy századunkban, amikor a kommunisták
először kerültek hatalomra, miért akarták rögtön párthadsereggé
tenni a honvédséget komiszárokkal, politikai biztosokkal
kényszerítve a feltétlen engedelmességet. Ennek a módszernek a
következményeit, nevezetesen azt, hogy a katona ne az ország, hanem
az uralkodó párt érdekeit szolgálja, pontosan lemérhetjük az 1919-
es Tanácsköztársaság kíméletlen emberpusztításában, és ez
ismétlődött meg más színekben 1948 után, a koalíciós kormányzás
szétzilálását követően már korántsem a haza védelme lett a katonák
elsődleges feladata.
    
    A két világháború közötti korszakban bő két évtizedig szigorúan
tiltották, hogy a fegyveres testületek tagjai részt vegyenek a párt
politikájában, és akik a bal- vagy jobboldallal nyíltan
rokonszenveztek, gyorsan kivetkőztették őket az uniformisból.
    
    Példaként előhozakodhatunk azzal is, hogy Hitler sem kényszerítette
a Wermacht tisztjeit a Nemzeti Szocialista Pártba lépésre, Horthy
pedig kormányzásának végéig következetesen tiltotta a bármiféle
párthoz való tartozást. De Rákosiék ezt a semlegességet
megszűntették, és egyik pillanatról a másikra a tegnapi lógósokból,
katonaszökevényekből, nagy hangú lumpenekből tábornokokat kreáltak,
akik azzal szolgálták meg aranyvállapos egyenruhában parádézásukat,
hogy csakis és kizárólag a párt parancsait teljesítettek.
    
    Ha netán valaki 1956-ban mégis komolyan vette, hogy a dolgozó népet
kell szolgálnia, azt bebörtönözték, kivégezték-, vagy lefokozva
nyomorba döntötték. Mindezek ismeretében ajánlatos tehát
odafigyelni arra, hogy miért tiltakozik oly erőteljesen az MSZMP a
hadsereg depolitizálásának társadalmi igénye ellen.
    
    Fejti György KB-titkár azt hangoztatta a székesfehérvári katonai
aktívaértekezleten, idézem: "a fegyveres erők hivatásos
állományának nagy többsége párttag, és semmiféle esélyegyenlőségre
való hivatkozás nem lehet ok arra, hogy az MSZMP feladja
pozícióit." Tegyük hozzá, hogy ez legalább nyílt beszéd, ám Türmer
Gyula, a főtitkár tanácsadója azt hangoztatta a február 28-iki
sajtótájékoztatón: "az MSZMP már nem avatkozik be direkt módon
adminisztratív eszközökkel a fegyveres testületek ügyeibe, nincs is
már ilyen szervezete."
Ez bizony - fogalmazzunk finoman - nem fedi a valóságot, hiszen ha
nem avatkoznak be direkt módon, akkor vajon a frissen kinevezett
politikai főcsoportfőnök miért a pest megyei első titkár lett? A
tartalékos civil Krasznai Lajost vezérőrnaggyá nevezték ki, és így
lépett elő az elkötelezett pártmunkás-tábornokká, aki - egy vele
készített interjúban tavaly december 23-ikán sugározták az
Elsőkézből című műsorban - azt fejtegette, hogy a rendőrség mellett
a katonaság a rendszer legfőbb támasza. Ez idáig is nyilvánvaló
volt, mert a témára figyelőknek nem keresztrejtvény a néphadsereg
feladatul jelölt esküszöveg pontosítása, hogy mit is jelent a
gyakorlatban a haza függetlensége és a társadalmi rendszer védelme.
    
    Az is taktikázás nélküli feleletre váró kérdés: ha a fegyveres erők
hivatásos állományának nagy többsége párttag, akkor kinek tartoznak
engedelmességgel, az Elnöki Tanács elnökének, a miniszterelnöknek,
az Országgyűlésnek vagy az MSZMP-nek, a jelenben még egyedül
kormányzó pártnak? +++
    


1989. március 12., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Miklós atyának szól üzenetem. 1989. március 15-én Szegeden a Fogadalmi templomban Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök szentmisét mutat be a magyar népért. Ha jónak látja atyám sziveskedjék a vasárnapi Élő Egyház műsorában bemondani... Javaslom továbbá, hogy minden adásban hangozzék el, az erdélyi menekültek számára küldendő pénzadományok címe. Tudmásom szerint ez a következő, sziveskedjék utána érdeklődni. mert sajnos nem tudtam. OTP Szeged Széchenyi tér 7. 6720 a számla neve és száma: Csanádi Püspöki Hivatal 603152 B."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD