|
|
|
|
Lipcsét látni és... (1.rész)
|
Berlin, 1989. március 12. (MTI-PRESS) - Lipcsét látni és jó üzletet kötni - ez a gondolat vezeti idén márciusban is öt világrész több mint száz országának 9000 gyártó és kereskedő cégét a szász metropolisba, a vasárnap nyíló hagyományos tavaszi seregszemlére.
A lipcsei nemzetközi vásár idei központi témája a rugalmas automatizálás, az automatikus gépipari rendszerek bemutatása. A cél a mikroelektronika és a gépgyártás összefonódásának ábrázolása mind a kiállított berendezések, mind pedig műszaki-tudományos előadások és rendezvények révén. A rugalmas automatizálás jelenleg az egész világon a legkorszerűbb gyártási koncepció, elsősorban a fémfeldolgozó iparban, de más iparágakban is. Ez indokolja, hogy központi szerepet kap a lipcsei vásáron is. A nagy horderejű nemzetközi esemény évtizedek óta hirdetett jelszava - ,,a szabad kereskedelemért, a műszaki haladásért,, - az utóbbi években nagyobb valóságtartalmat kapott a tőkés és a szocialista országok közötti konfrontáció enyhülésével. Az utóbbiak, élükön a Szovjetunióval, szavakon túlmenően konkrét leszerelési lépésekkel is bizonyították, hogy a szembenállás helyett egyre inkább érdekük a fejlett tőkés államokkal való gazdasági együttműködés és kereskedelem fejlesztése, a számos kulcsfontosságú ágazatban mutatkozó technológiai lemaradásuk csökkentése. A mérleg másik serpenyőjében találjuk a nyugati államoknak azt a döntését, amellyel enyhítették a szocialista országokba irányuló technológia-export korlátozásait. A hírhedt Cocom-bizottság embargólistája tavaly alaposan megcsappant, ami - többek között - Magyarország számára lehetővé tette korszerű elektronikus telefonközpontok vásárlását. A nyugati cégeknek az enyhülés fenntartása mellett gazdasági szempontból is érdekük a szocialista országokkal való együttműködés. Mivel a legtöbb kelet-európai állam közismerten deviza-ínségben szenved, az üzletek ellentételezése legtöbbször késztermékek szállításával történik. Ehhez viszont előbb megfelelő technológia átadására van szükség, amelyet a szocialista partnerek szinte kizárólag nyugatról tudnak beszerezni. Az új piacok meghódítása mellett ma még főleg a viszonylag alacsony munkabérek és a befektetett tőkével kapcsolatos állami garanciák teszik vonzóvá a kelet-európai országokat a tőkés beruházók számára. (folyt.)
1989. március 12., vasárnap 11:51
|
Vissza »
|
|
Lipcsét látni és... (2.rész)
|
Külön fejezet a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatokban a két német állam együttműködése, kereskedelme. A kép nem túl rózsás, hiszen 1985 óta (akkor 16,7 milliárd DM értékű volt a kétirányú szállítások összege) folyamatosan hanyatlik a kétoldalú kereskedelem. Tavaly mindössze 14,2 milliárd márkát tett ki a forgalom. A kiút, amelyet a Német Kereskedelmi és Iparkamara szakértői vázoltak fel nemrég, nemcsak az NDK számára jelenthet lehetőségeket a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok erősítésére. A bonni szakemberek szerint a kapcsolatok súlypontját a vállalatok közötti közvetlen együttműködésre kell áthelyezni. Ezzel összefüggésben kiemelték a közepes és kisebb cégek szerepét a licencvásárlásban, a megrendelésre történő termékgyártásban, a harmadik országok piacán való együttes fellépésben. Ehhez az együttműködéshez azonban elengedhetetlenül szükséges a nagyobb fokú rugalmasság, a bürokrácia béklyóinak lazítása, a döntéshozatali folyamatok felgyorsítása, a közvetlen kapcsolattartás és párbeszéd a nyugati partnerekkel. Ismerősen csengő kifejezések - mintha a magyar gazdaság kibontakozási programjában már olvastuk volna őket....+++ Dorogman László, Berlin (MTI-PRESS)
1989. március 12., vasárnap 11:53
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|