|
|
 |
|
 |
Népi egyetemek Baranyában
|
1989. február 16., csütörtök - A tudományos ismeretterjesztés új formája honosodott meg Baranyában, ahol népi egyetemeket és főiskolákat szervezett a TIT, szakítva a hagyományos - egyedi elődásokra épülő - ismeretnyújtással, mivel az már nem vonzotta a közönséget. Az új tipusú önművelő programok viszont több évre szóló, gondosan megtervezett, tematikájukban egymásra épülő studiumokat tartalmaznak. Az előadók tekintélyes hányada egyetemi, főiskolai oktató, tudományos kutató, művész, közéleti személyiség.
A megye hét településén alakult eddig népfőiskola, valamennyi
sajátos témára szakosodott. Baranya az ország legnagyobb nemzetiségi
megyéje, nem véletlen tehát, hogy itt jöttek létre az első
nemzetiségi népfőiskolák: Mecseknádasdon német és Drávasztárán
délszláv. A kétéves programok egyaránt szolgálták a tudományos
ismeretterjesztést és az anyanyelv magas szinvonalu ápolását.
Komlón, Alsószentmártonban és Gilvánfán cigány népfőiskolát
szervezett a TIT azzal a céllal, hogy segítsék a hallgatók
műveltségének gyarapítását, életmódjuk kedvező formálását és
társadalmi beilleszkedésük megkönnyítését. A kétújfalui népfőiskola
a falut, a vajszlói népfőiskola pedig az 0rmánságot választotta
témájául.
Az idős emberek önművelődésére ,,találta ki,, a nyugdijas
szabadegyetemeket a TIT. Az érdeklődést mutatja, hogy eddig tizenegy
ilyen közösség szerveződött a baranyai városokban és falvakban,
hallgatóik száma pedig megközelíti a félezret. A szabadegyetemeken
is két év a tanulmányi idő, de - jellemző módon - egyetlen egy sem
oszlott fel a diplomaosztás után. Baráti közösséget alkotva együtt
maradtak, s ujabb és ujabb ismeretszerző-műveltséggyarapító
programokba kapcsolódnak be. Évente tizenöt-húsz előadást hallgatnak
meg, természetesen konzultációval egybekötve, s egy-egy alkalommal
tanulmányi kirándulást is tesznek az ország valamelyik táján. (MTI)
1989. február 15., szerda 22:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|