Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (31. rész)
Nem abszolút számban, hanem a képviselőház létszámának hányadában határozza meg az indítvány érvényes előterjeszthetőségének módja. (A két változat a képviselők egyötödét, illetve egynegyedét jelöli meg szükséges arányként.) A tervezet a mérték tekintetében nem kíván különbséget tenni aközött, hogy a bizalmatlansági indítványt a Minisztertanács elnökével szemben, s ezáltal az egész kormányra kiterjedő hatállyal, vagy csupán valamely miniszterrel kapcsolatban terjesztették elő. A javasolt megoldás a jogintézmény jelentőségét azzal erősíti, hogy az nem egyszerű képviselői indítványként, hanem csak a képviselők meghatározott arányában előterjeszthető kollektív indítványként szabályozza. Ez kétirányú garanciát teremt, mert biztosítja a kellően megfontolt indítvány előterjeszthetőségének jogát, a megkívánt számarány meghatározásával viszont a kormány stabilitását szolgálja, kizárja ugyanis a megalapozatlan és a kellő megfontoltságot nélkülöző obstrukciós törekvéseket. A bizalmatlansági, illetve a kormány részéről felvethető bizalmi szavazás időpontjának meghatározásával kapcsolatban a bizottság előadója szerint - a képviselőház és a kormány számára - az előterjesztés és a tárgyalás közötti időt minimum öt napban kellene meghatározni. A hosszú ideig tartó bizonytalanság sem tartható, ezért indokolt a javaslatban eredetileg 30 napban meghatározott maximális idő 15 napra való korlátozása. Ez a parlament által felvetett bizalmatlansági, illetve a kormány által előterjesztett bizalmi indítvány tárgyalására egyaránt vonatkozik. Ez alól egyetlen kivétel van: amikor a Minisztertanács indítványára konkrét előterjesztéshez kötődik a bizalmi szavazás. Ebben az esetben ugyanis a Minisztertanács azt juttatja kifejezésre, hogy feladatát csak akkor tudja ellátni, ha az Országgyűlés az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően dönt. A beterjesztett javaslat a Minisztertanács egészére kiterjedő bizalommegvonás esetén meghatározza az úgynevezett ügyvezetői kormány feladatait; hatáskörét csak a folyamatos tevékenység biztosításához feltétlenül szükséges lehetőségekre korlátozza. A javaslat azonos időpontot határoz meg az új kormány megválasztására és programjának elfogadására. Azt 60 napra mérsékli azzal, hogy elsőként a programot kell előterjeszteni, s csak utána kerülhet sor az új miniszterelnök és a miniszterek megválasztására. A Minisztertanács elnökének és tagjainak megválasztása ezáltal az előterjesztett program elfogadását is jelenti. Ezzel elkerülhető, hogy a Parlament a miniszterelnök és a Minisztertanács tagjainak megválasztásakor ismeretlen, csak később előterjesztendő programra adjon bianko-csekket - mondta végezetül. (folyt.köv.) 1989. május 10., szerda 18:24
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »