Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (30. rész)
Az Országgyűlés ezután - a soros elnök, Horváth Lajos indítványára - együtt tárgyalt az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatról, valamint a Minisztertanács tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvénymódosító javaslatról. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügyvéd, az Országos Ügyvédi ------------ Tanács elnöke, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a javaslatok előterjesztője emlékeztetett arra, hogy a Parlament alig néhány hete vitatta meg az új Alkotmány szabályozási elveit. Ennek részeként döntött a hatalmi ágak szétválasztását felvázoló elvek elfogadásáról, mert megértette: a pluralisztikus parlamentáris rendszer keretei között csak e jól bevált, klasszikus elv gyakorlati megvalósulása akadályozhatja meg az egyközpontú, ellenőrizhetetlen hatalom gyakorlását. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy nem elég csupán a gyakorlatban megvalósítani a hatalmi ágak megosztásának elvét, hanem az elkülönült ágak egymás közötti egyensúlyát is meg kell teremteni. Erre garanciát jelenthet a Parlament és a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány között - a bizalmi viszony megrendülése esetére - a bizalmatlanság, illetve a bizalom felvetésének jogilag szabályozott intézménye. Az egységes államhatalmat deklaráló Alkotmány elvi jelentőségű ,,lebontása,, már megkezdődött az alkotmánybíróság intézményének az Alkotmányba építésével. A bizalmatlansági indítvány beépítése ugyancsak halaszthatatlan lépés, ezt a többpártrendszerre való áttérés is egyértelműen indokolttá teszi. A jelenlegi változó, demokratizálódó politikai rendszerben a Parlamentnek - az átmeneti időszak törvényalkotó munkájában - az új alkotmány-felfogás szellemét kell érvényesítenie. Nem kodifikálhatja csupán a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt, mert a hatályos alkotmány a kormánynak és egyes tagjainak Parlament előtti, Alkotmány előtti felelősségét határozza meg. Az egyes miniszterekkel szembeni bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetősége ezért nem zárható ki. A bizalmatlansági indítványt véglegesen természetesen majd az új Alkotmányban szabályozzák. Az intézményre viszont, mint a demokratikus hatalomgyakorlás alkotmányos intézményére, már a jelenlegi politikai viszonyok között is feltétlenül szükség van. A bizalmatlansági indítvány felvetésének és az ezzel kapcsolatos eljárási módnak a szabályozásával kapcsolatban Horváth Jenő elmondta: a bizalmatlansági indítványt előterjesztő képviselők számának meghatározására az előterjesztés két alternatívát jelöl meg. (folyt.köv.) 1989. május 10., szerda 17:42
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »