Rendszerváltás és az MTI

	Történészvitát szervez a Nyilvánosság Klub (1. rész)
1989. május 2., kedd - Elhallgatások és torzítások, avagy hogyan kutatható a közelmúlt magyar történelme címmel történészvitát rendez szombaton a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a Nyilvánosság Klub, a Hajnal István Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottság. Erről tartottak sajtótájékoztatót kedden a Hungária Kávéház irodalmi szalonjában. Elmondották, hogy az elmúlt negyven év történelmének kutatása elsősorban tudományos kérdés. Ugyanakkor mindezideig politikai szempontok határozták meg, hogy milyen anyagokat lehet kutatni a levéltárakban. Márpedig a valós kép kialakításához szükség van ahhoz, hogy különbséget tegyenek tudományos és politikai ügyek között. A szombati vitán Gyáni Gábor, a Hajnal István Kör tagja beszél majd a levéltári kutatások szabályairól, Pető Iván pedig azokat az információs korlátozásokat összegzi, amelyek gátolják a levéltári kutatómunkát. Többen szólnak majd szakmai kutatási tapasztalataikról. Hegedűs B. András a történelmi publikációk és az etika kapcsolatáról tart előadást, s érdekességnek ígérkezik Farkas Vladimir szereplése. A sajtótájékoztatón szó esett a koncepciós perek felülvizsgálatáról. Bácskai Vera történész ismételten kifogásolta, hogy a felülvizsgálatot végző bizottság összeállításánál nem kérték ki a szakma képviselőinek véleményét, egyebek közt nem hallgatták meg az MTA Történettudományi Intézetét. Emlékeztetett rá, hogy a Hajnal István Kör bizalmatlanságát fejezte ki a bizottság társelnökének, Zinner Tibornak a személyével kapcsolatban. Ugyancsak helytelenítik, hogy a tervek szerint a megvizsgálandó iratok kikerülnek a levéltárakból. A Hajnal István Kör véleménye szerint ennek nem szabadna megtörténnie, a róluk készült hiteles másolatokat kellene a bizottság rendelkezésére bocsátani. Varga László történész egyebek közt kifejtette, hogy az 1956-tal kapcsolatos publikációk nyilvánossága megnőtt. Ez örvendetes, ám a felfokozott érdeklődés miatt jelentős tér jut a felületes, szenzációhajhászó írásoknak is. Egyúttal kifogásolta, hogy az 1956-os események kutatására továbbra sincs intézményes lehetőség, s ez vonatkozik az utóbbi negyven év számos más, a történészek számára fontos témájára is. (folyt. köv.) 1989. május 2., kedd 14:47
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »