|
|
|
|
Orbán-interjú
|
-------------
London, 1990. november 9. (BBC, Késő esti Panoráma) - Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti csoportjának vezetője interjút adott rádiónknak. Munkatársunk, Pallai Péter mindenekelőtt azt kérdezte meg, mi az igazság azokban a pesti politikai körökben kószáló hírekből, hogy a Fidesz eltávolodik az SZDSZ-től és közeledik az MDF-hez? Orbán Viktor a következő választ adta:
- Bárhova megy az ember Magyarországon politikai körökben, állandóan az a hír járja, hogy a Fidesz kezd oldalazni az MDF felé, és ha nem is azonnali hatállyal, de idővel szeretne bekerülni valamiféle koalícióba az MDF-el. Orbán Viktor
- Ez egy újra és újra felbukkanó teória itt Magyarországon, ami mindig némileg felingerel és meglehetősen megindult vagyok, felindult vagyok, amikor erről kell nyilatkozni, mert mindenfajta realitást nélkülöző értelmiségi találgatások ezek.
A helyzet a következő: a Fidesz az MDF-kormányba nem megy be. Még ha be akarnánk menni, akkor sem volna erre lehetőség, mert nem várható a kormány átalakítása, tehát koalíciós szélesítésre nem fog sor kerülni. Ez a dolog egyik oldala. A dolog másik oldala, hogy mindig van valami aktuális ügy, ami miatt előkerül ez a kérdés. Az aktuális ügy most éppen a budapesti főpolgármester és alpolgármesterség kérdése. Mint tudjuk, mindenki tudhatja, aki követi a magyarországi eseményeket, a Fidesz támogatásával Demszky Gábor lett Budapest főpolgármestere, és most viszont a Fidesz feltétele, hogy elfogadja-e az alpolgármesterséget, vagy sem.
A döntést a budapesti képviselőik fogják majd meghozni, de bármilyen döntés elképzelhető, a nemleges válasz is. Nos emögött elvi megfontolás húzódik meg természetesen. Miután az MDF nem vállalta az alpolgármesterséget, a kérdés a Fidesz számára úgy vetődik fel, hogy miképpen lehetne, milyen fajta önkormányzati leosztásban, mifajta politikai konstelláció mellett lehetne elkerülni, hogy a parlamenthez hasonló megosztottság, és a parlamenthez hasonló állapotok alakuljanak ki a budapesti önkormányzatban is. (folyt.)
1990. november 9., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Orbán-interjú - 1. folyt.
|
Tehát úgy gondolom, hogyha bemennénk az SZDSZ mellé alpolgármesteri pozíciót vállalva, akkor ugyanaz a helyzet állna elő, mint ami a parlamentben van, csak megfordítva: az SZDSZ kormányoz, az MDF van ellenzékben. Ehelyett mi egy más önkormányzati képet tartunk helyesebbnek. Azt, hogy lehetőleg a felelősség minél szélesebb körben legyen terítve. Most ha az MDF nem volt hajlandó elvállalni, akkor a kérdés úgy vetődik fel, hogy vajon nem akkor terítjük a felelősséget legjobban, és hozzuk bele magát az MDF-et is a felelősségbe, hogyha az SZDSZ-nek kisebbségben kell kormányoznia, mert akkor minden egyes döntésért a kívül maradt pártoknak is felelősséget kell vállalni.
Tehát ha az SZDSZ mellé nem megyünk be, abban az esetben szerintem az MDF-et is belehúzzuk a politikai felelősségbe Budapest ügyéért. Márpedig nem kell azt hangsúlyoznom, hogy milyen nagy jelentősége lenne, vagy van annak, hogy az MDF által uralt kormányzattal ne kerüljön szembe élesen budapesti önkormányzat, mert az Budapestre nézve halálos is lehet, hanem az volna a helyes, ha az MDF is érdekelt volna, az MDF budapesti szervezetei is érdekeltek lennének abban, hogy a kormány normális viszonyt alakítson ki Budapesten. Tehát az MDF-et bele kell vonni a felelősségbe, és én azon a meggyőződésen vagyok, hogy a kisebbségi kormányzás áll a felelősségleosztás szempontjából legközelebb a nagykoalícióhoz, ezért inkább ezt kéne választani. Ez az én magánügyem, mert nekem ebben döntési kompetenciám nincs.
- Említetted, hogy a helyhatóságok szempontjából minden politikai pártnak természetes ösztöne, hogy vagy hatalomra kerüljön, ahol ne kelljen osztozni, vagy legalábbis osztozhassék a hatalomban. Ez nem feltétlenül jelent elvtelenséget egy demokratikus berendezkedésben. A kérdésem az, hogyha azt mondod, hogy az MDF-el nem lépnétek egy kormányba, vagy egy koalícióra, alapjában véve nem néz ki olyan túl erősnek a kormánykoalíció - tekintettel a kisgazdák helyzetére -, és eredeti kérdésem úgy szólt, hogy 3-4 éves perspektívában szemlélik a hírterjesztők, még csak azt sem mondanám, hogy rémhírterjesztők, a ti törekvéseteket. Ez mégsem lehet teljesen elképzelhetetlen, mert mi lenne az elvi kifogásotok? (folyt.)
1990. november 9., péntek
|
Vissza »
|
|
- Orbán-interjú - 2. folyt.
|
Nektek volt egy törekvésetek például arra, hogy ne tekintsenek titeket az SZDSZ fiókvállalatának. Tehát alapjában véve "függetlenedni" kellett. Hogy látod a pártod perspektíváját 3-4 éves kitekintéssel?
- Én azt mondom természetesen, hogy én egyetlen ma Magyarországon a parlamentben ülő párttal sem zárok ki ilyen perspektívában együttműködést. Azért nem, mert ezek alapvetően mind demokratikus pártok. Van amelyik hozzánk közelebb áll és nekünk jobban tetszik, és vannak akik tőlünk jóval távolabb állnak, és egyáltalán nem tetszenek nekünk. De azt én egyetlen párt esetében sem vonom kétségbe, hogy demokratikus pártok. Márpedig egy demokratikus párt képviselő - mint amilyen én vagyok - csak akkor utasíthatja el jó lelkiismerettel egy párt közeledését, ha az vagy fasiszta, vagy kommunista, vagyis nem demokratikus elveket vall. Mindenki mással tárgyalni kell.
Én azt mondom hogy ha 3-4 év múlva ez a kérdés előkerül, bárkivel mehetünk kormányra, abban az esetben, ha meg tudunk állapodni abban, hogy milyen program mentén kormányozzunk.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezzel az MDF-el, ezzel a Kereszténydemokrata Néppárttal, vagy ezzel az SZDSZ-el, és különösen ezzel az MSZP-vel lesz dolgunk 3-4 év múlva, mert jól látható, hogy ezek a pártok hasadnak, repednek, átalakulnak, formálódnak. Ezzel az MDF-el így, ahogy van nagyon nehéz koalícióra menni, mert vannak olyan részei, amelyeknek az elvei - nem is gyenge részei az MDF-nek -, amelynek az elvei szemben állnak a mi elveinkkel.
- Nevezetesen? (folyt.)
1990. november 9., péntek
|
Vissza »
|
|
- Orbán-interjú - 3. folyt.
|
- Irányzatokra is kíváncsi lennék.
- Van egy baloldali népi radikalizmus, ami még az MDF megalakulásának időpontjában a Pozsgay akkori szerepével függ össze, a Pozsgay körül akkor az MDF-ben összegyűltek. Azok baloldali radikális népi irányzatot képviselnek, ha a magyar eszmetörténetbe helyezem el őket. De van jobboldali népi radikalizmus is az MDF-en belül - nevet nem akarok mondani -, amely olyan gondolatokkal kapcsolódik össze, mint az állam elsőbbsége a polgár emeri jogaival szemben, az idegengyűlöletnek bizonyos jeleit szintén megfigyeltük. Ezek nem uralkodók az MDF-en belül, tehát nem szeretném, ha bárki azt gondolná, hogy a magyar kormányzópárt antiszemita, vagy idegengyűlölő. Erről nincsen szó, de vannak ott is olyan emberek, akikre bizony rávetődik ilyen árnyék. Ez nem vonható kétségbe.
Ezekkel az emberekkel, meg ezekkel a csoportokkal mi nem tudunk együttműködni, ez kétségtelen. De 3-4 év múlva egyáltalán nem biztos, hogy ezek ott is lesznek még. Ezek a pártok át fognak alakulni. Mi magunk is. Én azt mondom, hogy 3-4 év múlva én senkivel nem zárok ki semmifajta együttműködést. Minden az akkori pozícióktól és az akkori lehetséges kormányprogram-elképzelésektől függ. Akivel meg tudunk egyezni program szempontjából és elveink élesen nem állnak ellent egymással, azzal mi együtt tudunk működni.
Én egyébként a pozícióról nem gondolkodom úgy, mint ahogy ma Magyarországon nagyon sokan gondokodnak. A politika értelme a pozíció. Az a lényege, hogy a választópolgárok akaratát minél hatásosabban tudja az ember képviselni. Azért szavaztak rá elvégre. Márpedig akaratot képviselni pozícióból lehet. Én úgy gondolom, hogy a választók akaratával egyező az, ha az ember - nem feladva az elveit - minél inkább befolyásos pozíciók megszerzésére törekszik. Ez a politika lényege. Aki mást mond, az szerintem szényenlősen hallgat a politika lényegéről. (folyt.)
1990. november 9., péntek
|
Vissza »
|
|
- Orbán-interjú - 4. folyt.
|
- Elvek nagyon nehezen körülhatárolhatók, különösen a Fidesz esetében, és ezt nem feltétlenül bírálatként mondom, mert pragmatikus pártnak valljátok magatokat, de ha már kizáró okként említetted azokat az elvi megnyilvánulásokat, mondjuk az MDF-en belül, mondjuk hogy az MDF melyik szárnyával nem tudnátok azonosulni, ha azok kerülnének uralomra a párton belül, van az SZDSZ-nek is olyan szárnya, amivel nem tudtok azonosulni?
- Nincsen. Olyan elvi szempontból az együttműködést kizáró különbségek az SZDSZ egyes csportja és a Fidesz között nincsenek. De van olyan része az SZDSZ-nek, amely ugyan alapelveit tekintve nem áll messze tőlünk az emberi jogok elsőbbségét és az individum elsőbbségét elismeri az állammal szemben, ugyanakkor azonban politikai irányvonala messzebb áll a mienktől. Van ott egy egészen erős szocdem szárny. A Demszky Gábornak a budapesti kampánya kérem, ha azt valaki megnézi, az egy igazi szociáldemokrata kampány volt. Nyilván vannak valakik mögötte, akik megcsinálták ezt a kampányt, holott Demszky valójában azt hiszem nem egy szocialista, vagy szociáldemokrata.
Tehát vannak azért olyan csoportok, akikkel marha nehéz lenne együttműködni, hogy ilyen durván fejezzem ki magam. Nagyon nehéz lenne ezt elképzelni.
- Nekem van egy olyan érzésem, hogy nektek is vannak a szocializmushoz húzó híveitek, sőt az alakuló kongresszusotokon én még emlékszem arra, hogy Kövér László felállt 1988-ban és azt mondta, hogy én szocialistának vallom magam, de ezt senki másra nézve nem tartom kötelezőnek.
- Igen, inkább szociáldemokratát mondott, bár lehet hogy szocialistát. Ezt én nem tudom. Nem zárom ki, de mindenesetre a Fidesz-en belül ez a fajta áramlat ez lényegesen gyengébb. Sokkal inkább a liberalizmus irányába, liberális irányba tolódott el a szervezet. (folyt.)
1990. november 9., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Orbán-interjú - 5. folyt.
|
Azt gondolom, hogy egy thatcherista SZDSZ-vonallal is nagyon nehéz lenne együttműködni. Nem zárnám ki, nem kizáró ok, csak az együttműködés nehezebb volna, mert a thatcherista gazdaságpolitika és társadalompolitika az némileg eltér attól a szociálliberális vonaltól, amit például én magam is képviselek, és amit azt mondom, hogy a Fidesznek a centrumát alkotja.
- Reménykedsz abban, hogy egyszer majd a Fidesz egy olyan kormányt alakít, ahol nem kell koalícióba lépni más pártokkal, tehát meglesz az abszolút mandátum többsége?
- Én jobban szeretem a koalíciós kormányzást, mintha egy pártnak abszolút többsége van, de nem zárom ki. Van a világon nem egy olyan demokratikus párt és demokratikus kormány, amely abszolút többséggel rendelkezik. Hogy Magyarországon ez elő fog-e fordulni bármelyik párt oldalán, ez valószínűtlen most. Erősen tagolt Magyarország politikai élete, és erősen osztott is. Én a magam részéről mindig is jobban szerettem egy ilyen olasz tipusú, több pártnak életbenmaradási lehetőséget nyújtó rendszert, mint mondjuk egy nyugatnémetet, vagy most már németországit, ahol van két nagy párt, és közte egy kis liberárlis párt harmadikként. Én jobban szeretem a több pártot, a több pártnak életlehetőséget nyújtó politikai struktúrát. De nem zárom ki, hogy a Fidesz egyszer lehet olyan népszerű. Elvileg semmi sem zárható ki, a többi párt esetében sem zárnám ezt ki értelemszerűen. +++
1990. november 9., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|