|
|
 |
|
 |
Nyugati vélemények Magyarországról
|
(Hanák Tibor)
München, 1989. február 15. (SZER, Magyar Híradó) - Magyarország
Ausztriában mindig érdekes téma - ezt gondolhatta az osztrák
televízió igazgatósága, mikor a külföldiek választójogáról
szervezett kerekasztal-beszélgetést le kellett mondania, s
hirtelenjében új témára, új résztvevőkre volt szükség. Sebtében
összeállítottak egy jobbára újságírókban álló együttest, és Lendvai
Pál rutinos vezetésével két órán át inkább beszélgettek, mint
vitatkoztak a jelenlegi magyarországi fejleményekről.
Tekintve, hogy vezető magyar kommunista nem vett részt az adásban,
hiányzott az éles kritika, a támadás és védekezés, tehát az
ellentétek dinamikája. Lényegében 6-7 tájékozott újságíró vallotta
be saját tanácstalanságát. Kezdték az Ausztriát érintő gazdasági
kérdésekkel - mint a bős-nagymarosi erőmű, és az 1995-ös
világkiállítás ügye - de már ebben a témában megmutatkozott, hogy a
gazdasági problémák - nevezetesen Magyarország súlyos eladósodása -
mennyire összefügg a politikai engedményekkel.
Eörsi István író a többi jelenlévő véleményét fogalmazta meg, mikor
azt mondta, hogy a politikai mozgás megindult, de a gazdasági
életben úgyszólván semmi nem történt. Megmaradt a párt és a
vállalatok szövetsége, az üzemek továbbra is kapják az állami
támogatást, ezt a kapcsolatot a pártvezetés láthatólag nem kívánja
veszélyeztetni.
Ennek megfelelően hangzott el a beszélgetés során többször is, hogy
a magyar résztvevők a fejlődést inkább politikai tekintetben látják
bíztatónak mint gazdasági téren - noha hozzáfűzték, hogy a
politikai engedmények csak a fokozódó gazdasági nyomásnak
köszönhetők.
A párt semmit nem ad önként. Ezért alakult ki az a helyzet, hogy a
kommunisták ugyan a többi politikai erőt szeretnék bevonni a
gazdasági bajok legyőzésének: folyamatába. Készek megosztani a
felelősséget - de nem a hatalmat.
Ez abból is látszik - mondta Kari Gustav Ströhm a Die Welt
tudósítója -, hogy a kommunista apparátus mindmáig érintetlen
maradt.
Gergely András történész, a Magyar Demokrata Fórum vezetőségi tagja
ezt azzal a megjegyzéssel egészítette ki, hogy a pártnak nincs
hová, nincs kinek leadnia a hatalmat, mert a különböző új politikai
szervezetek - legalábbis egyelőre - nem kívánnak hatalmat, hiszen
hiányzik a demokratikus szervezetek tömegbázisa, ma még senki nem
jutott el a néphez - mondta.
Mindenesetre a változások letagadhatatlanok, s ennek megítélése a
szovjet vezetésben nevetséges. A lánc folyamatban van: a jelen
politikai helyzet átértékelése - mely egy szép napon az
afganisztáni kivonuláshoz hasonló eredményhez vezet.
Lipovecz Iván, a Heti Világgazdaság szerkesztője szerint semmiképp
nem véletlen, hanem időzítve volt, hogy a szovjet vezetőség
részéről még a magyar semlegesség gondolatát is felvetették.
Hasonlóképp nem véletlen 1956 újraértékelésének napirendre tűzése
sem. +++
1989. február 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|