|
|
|
|
Tüzelünk
|
HTO-val, azaz háztartási tüzelőolajjal tüzelünk. Iszonyú nehéz. Mert csak pislákol a láng, mert csak agyonkormozza a tűzteret, így aztán miért is lenne meleg? A hatezer kalóriás kályha ama bizonyos HTO-val annyi meleget sem ad, ami legalább a megfázáshoz elegendő lenne. Ráadásul ez az olaj, úgy plusz tíz fok körül már-már kocsonyássá dermed, tetején piszkosszürke, ujjnyi vastag paraffin-szerű réteg képződik. Így aztán nem tüzelünk, csak tüzelnénk, ám emiatti magándühöngéseimet már csak azért is illetlenség lenne a nyilvánosság elé tárni, mert ugye tudnivaló, hogy ez a tűzálló tüzelőolaj az állami költségvetés kontójára agyontámogatott termék és ajándék olajnak nem illik firtatni a minőségét. Ráadásul még az is tudnivaló, hogy e hazai HTO külföldi változatait is agyontámogatják - igen szociális megfontolásokból -, ám kíméletlenül keményen büntetik mindazokat, akik arra vetemednek, hogy tüzelőolajjal hajtják dízel-kocsijaikat. (Az NSZK-ban például ezt rendszeresen ellenőrzik, s egyetlen elcsípett csaló azonnyomban 1000 márka büntetést köteles fizetni.) Nálunk ez a veszély senkit nem fenyeget. Egyrészt mert ilyen ellenőrzés gyakorlatilag nincs. Másrészt miért is lenne? Nincs az a dizelmotor, amely ezzel a tüzelőolajjal működőképes lenne. Hiszen nincs az a küzönséges olajkályha sem, amely rendeltetésszerűen fűtene ezzel a kotyvalékkal. Állították ezt nekem korábban többen is, ám mindaddig nem hittem, amíg kényszerűségből - mert a környékbeli kutak egyikénél sem volt HTO (ráadásul éppen az elmúlt évvégi ünnepek napjaiban) - kényszerűen normál dízelolajat kellett vásárolnom. Méregdrágán. De megérte Az addig hasznavehetetlennek tartott és már-már kidobásra ítélt kályha egyszeriben megváltozott és ontani kezdte a meleget, de annyira, hogy nem győztük visszafogni. Miközben kint mínusz tizenvalahány fok volt, bent - ahol soha nem sikerült 18 fok fölé tornásztatni a hőmérőt - plusz 24-25 fok, az olajadagoló minimum állása mellett. (folyt.)
1989. január 26., csütörtök 15:22
|
Vissza »
|
|
Tüzelünk 2.
|
Mindez még mindíg magánügy. De talán közüggyé emeli a történetet néhány kérdés: Miért kell gyakorta azt hallanom a legkülönbözőbb fórumokon és hangszerelésben, hogy igenis érezzem magam megtisztelve, majdhogynem megajándékozottként ezzel a semmire sem való tüzelőolajjal? És tessék a tüzelőolajat behelyettesíteni szinte bármiféle hazai gyártmányú termékkel... Miért - miféle gazdasági, vagy gazdaságossági megfontolásból - kapok akár kedvezményezett áron is olyan árut, ami számomra hasznavehetetlen. Miféle etika, miféle - általam csakis minősíthetetlennek vélt - morál készteti, vagy éppenséggel kényszeríti a termelőt arra, hogy átverjen, hogy becsapjon, tudván tudva - persze a nyilvánosság előtt körömszakadtáig tagadva -, hogy átver és becsap. Miféle erkölcs az, hogy ennek ellenében vaskos állami támogatást és ugyancsak nem soványka fogyasztói fizetséget zsebel be? Továbbá: miféle információs rendszer az, amely annyira működésképtelen, hogy például a HTO áráról és a dotáció arányáról döntő hatósági embereknek a jelek szerint nincs tudomásuk arról, hogy ez a termék gyakorlatilag használhatatlan. Mert hogy erről semmiféle információjuk nincs, az holtbiztos. Ha lenne, akkor nem merték volna megkockáztatni, hogy az éppen aktuális áremelések sorában - ahogy azt egy legutóbbi tájékoztatón hallottuk - e hasznavehetetlen tüzelőolaj árát szabályos luxusadóval terheljék. Ám legyen, akár még a "luxusadó" is. Fizessünk csak korábbi ostobaságunkért, hogy tudniillik amikor megvásároltuk és fölszereltettük az olajkályhákat és kazánokat - tettük ezt csak azért, mert gondolkodás nélkül hittünk az akkori - nem mellesleg manapság csak kínos mosolygással emlegetett - "bukaresti árelven" alapuló propagandának. A saját ostobaságáért előbb, vagy utóbb mindenkinek fizetnie kell... De könyörgök: a pénzemért miért nem kaphatok hasznavehető terméket? Miért kell ugyancsak ostoba módon eltűrnöm, hogy pédául HTO-ügyben egyszerűen és közönségesen becsapnak? HTO ügyben is... (folyt.)
1989. január 26., csütörtök 15:24
|
Vissza »
|
|
Tüzelünk 3.
|
Hogy miért kell ezt eltűrnöm? Megmondom: e jegyzetre rögvest érkezik majd az agyonsértődött hivatalos válasz, s ebből számomra csak az derülhet ki - gondolom, hogy kellőképpen gazdag, s általam persze követhetetlen "számszaki" érvekkel alátámasztva -, hogy a kifogásolt HTO az európai kőolajfeldolgozás egyik legkiválóbb produktuma. S mert nekem semmiféle szakmai ellenérvem nem lehet, ezért kínomban csak annyit mondhatok, hogy tán beszéljék meg ezt az egész ügyet a kályhámmal. Az nem vitázik, nem perlekedik, annak nincsenek ellenérvei. Az csak pislákol és persze nem melegít. Pedig én tüzelek. És fizetek. (MTI-Press)
1989. január 26., csütörtök 15:24
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|