|
|
|
|
Abalkin a reformról
|
tamássy sándor, az mti tudósítója jelenti
Moszkva, 1989. január 26. csütörtök (MTI-tud) - Az átalakítás, a gazdasági reform első, valóban minőségi eredményei 1995-ben, vagyis az 1985 áprilisi KB-ülés után tíz esztendővel lesznek érzékelhetők a Szovjetunióban - így összegezte véleményét Leonyid Abalkin akadémikus az átalakításról. A tudományos akadémia Közgazdasági Kutatóintézetének igazgatója Moszkvában, a külügyminisztérium sajtóközpontjában háttérbeszélgetést folytatott az újságírókkal a reform menetéről és kilátásairól, hangsúlyozva, hogy a lakosság - habár már most is lehetne eredményeket említeni - megközelítőleg hét év múlva kezdi érzékelni a minőségi változást.
A nagy tekintélyű szovjet közgazdász úgy fogalmazott, hogy az átalakítás visszafordíthatatlanná tételének két alapvető feltétele van. Egyrészt az intézkedéseknek a gazdaság belső szerkezetére is át kell terjedniük, érinteniük kell a tulajdonjogot, beleértve az állami tulajdon belső szerkezetének értelmezését, vagyis a regionális gazdasági önelszámolás alkalmazását is. Másrészt ezt a politikai intézményrendszer reformjának is követnie kell, meg kell teremteni a szocialista jogrendet, jogállamot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatok önállóságát nem az újságíróknak - mint ez manapság jellemző -, hanem a törvénynek kell védelmeznie - jegyezte meg Abalkin. A szovjet közgazdász az elmúlt három és fél esztendő legfontosabb eredményének nevezte, hogy sikerült megállítani a gazdaság hanyatlását a válság irányába. A gazdasági átalakítás ugyanakkor most kritikus szakaszához érkezett, hiszen a továbblépés feltétele, hogy a koncepció kialakítását követően a szavakat már tettek kövessék. a reformintézkedések átfogó érvényesítése viszont nehéz, gondokkal teli folyamat. Részletesen kitért az előre látott és váratlan - Csernobil, Örményország, földrengés, stb. - nehézségekre, s megállapította: a jelenlegi szakasz kibontakozásának alapfeltétele a pénzügyek helyzetének orvoslása, egy átfogó 2-3 éves program kidolgozása, amelyre már javaslatot tett a Minisztertanácsnak a Közgazdasági Kutatóintézet. Várhatóan néhány hónap alatt el is készülhetnek a részletes koncepcióval, ami a deficit felszámolásának módjaitól a bankreformon keresztül egészen az árreformig felölelné az aggasztó, és a fejlődést is akadályozó problémákat. (folyt.)
1989. január 26., csütörtök 09:25
|
Vissza »
|
|
Abalkin a reformról (2. rész)
|
Abalkin megállapította, hogy a tavalyi esztendő példátlan eredményt hozott a szovjet gazdaságban: a nemzeti jövedelem növekménye kizárólag a nagyobb termelékenységnek volt köszönhető. A reformintézkedések eredményeként emellett 1988-ban a termelői ágazatokban dolgzók száma egymillió fővel csökkent, ezek az emberek elsősorban a szolgáltatásokban találtak munkát maguknak. Az évezred végéig várhatólag 15-16 millió ember kerül át összesen a szolgáltatási szférába. Az áruhiány kapcsán a szovjet közgazdász megállapította, hogy a deficit - hiszen a költségvetésen keresztül történik a nemzeti jövedelem 72 százalékának újraelosztása -, a fedezet nélküli jövedelemkiáramlás okozta problémák megoldásához manőverezni kell, nem jelenthet megoldást az egyszerű külföldi hitelfelvétel. Hitelbe élni a legfényűzőbb pazarlás, hiszen végeredményben gyermekeink számlájára költekeznénk - állapította meg. Utalt arra, hogy a piaci és költségvetési egyensúlyt, az árreformot a gazdasági reform kibontakozásával párhuzamosan, több szakaszban kell megvalósítani, s megemlítette: személyi jövedelemadó bevezetését is fontolgatják a vállalati adók reformja mellett. Ugyanakkor teljesen értelmetlennek ítélte a pénzreformot, mert az önmagában nem jelentene orvoslást a gazdasági problémákra, nem is szólva a várható társadalmi igazságtalanságokról. Abalkin szólt az inflációról is, amely súlyos gondokat okoz, habár a hiánygazdaságban másként jelentkezik, mint a piacgadaságban: a tavalyi pénzromlás mértékét a közgazdász két százalékban állapította meg. Végezetül egy, a környezetvédelemre vonatkozó kérdés kapcsán hangsúlyozottan szólt arról, hogy ilyen problémákban nem érvényesíthető közgazdasági szemlélet, minden áron fel kell számolni az ártalmas, szennyező gazdasági tevékenységet, hiszen az, illetve annak gyümölcsei amúgy is értelmetlenné válnak, ha a következő nemzedékek nem tudnak megfelelő emberi környezetben élni.+++
1989. január 26., csütörtök 09:27
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|