|
|
|
|
Tadzsikisztán - helyszíni jelentés (1.rész)
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Dusanbe, 1989. január 26. csütörtök (MTI-TUD.) - Tadzsikisztánban nem is annyira a hetes erősségű, mintegy 40 másodpercig tartó földrengés, mint inkább az általa kiváltott földcsuszamlás okozott súlyos, majd háromszáz emberi életet követelő természeti csapást hétfőn hajnalban. A helyszínen látottak alapján megállapítható: a földmozgások - bár nem lebecsülendő károkat okoztak az epicentrumhoz legközelebb fekvő településeken - közel sem vittek véghez akkora pusztítást, mint tavaly decemberben Örményországban.
A szovjet külügyminisztérium - példátlanul gyors és rugalmas - szervezésében már a katasztrófa másnapján külön repülőgép indult Moszkvából a katasztrófa színhelyére, fedélzetén a szovjet fővárosban akkreditált külföldi újságírókkal, köztük az MTI tudósítójával. Dusanbei landolás után első utunk Sarorába, a legsúlyosabb károkat elszenvedett faluba vezetett. A falu egyharmadát elárasztó agyagtenger siralmas látványát itt-ott kilátszó háztetők törték meg. Bár a helyi vezetők tájékoztatása szerint a mentési munkálatokat befejezték, ottlétünk idején a helyi lakosok mégis megpróbáltak kiásni egy lakóházat, ahol hétfő hajnalig tartó lakodalmat tartottak... A környékbeliek szerint az agyag az ifjú párt szüleikkel és a vendégsereg ott maradt tagjaival együtt temette maga alá. Rajtuk kívül 31 család lelte halálát a hétfőn hajnalban alig öt másodperc alatt lezúduló agyaglavina szorításában. A területet egyébként nem kis részt a muzulmán egyházi vezetők közbenjárására tömegsírrá nyilvánították. Mint a tadzsik főmufti újságírók előtt elmondta, az iszlám vallás tiltja a nem természetes halállal - így az elemi csapás következtében elhunytak kiásását - egyebek között ezért nem kutatják fel a holttesteket. A mentési munkálatok leállításához az is hozzájárult, hogy az eddig kiemelt 42 ember közül mindössze egyet sikerült még hétfőn délelőtt élve kiemelni, azóta nem akadtak túlélőkre, s nem tartják valószínűnek, hogy bárki más életben maradt volna a nedves agyag fogságában. A helyszíni szemle után Dusanbéban tartott szerda esti nemzetközi sajtóértekezleten a tadzsik vezetők határozottan cáfolták, hogy a két és fél kilométer hosszúságú földcsuszamlásban esetleg szerepe lett volna a helyi csatornázási rendszer elhanyagolt voltának. Ennek ellenére Kahar Mahkamov tadzsik első titkár megígérte: szakértői csoportot hoznak létre a kérdés tisztázására. (folyt.)
1989. január 26., csütörtök 08:32
|
Vissza »
|
|
Tadzsikisztán - helyszíni jelentés (2.rész)
|
A földrengés egyébként valóssággal kettészelte a Sarora mellett húzodó dombvonulatot. A helyszínen dolgozók szerint egyes házakat 20 méter magas agyagréteg takar. A szerdai sajtóértekezleten a helyi szeizmológiai intézet vezetője elmondta: előrejelzéseikben szerepelt a mostani földrengés, ám pontos időpontját nem tudták meghatározni. Reményét fejezte ki azonban, hogy a már megkezdett korszerűsítés keretében ezen a téren is sikerült előrelépnie a helyi földrengés előrejelző szolgálatnak. A tudományos intézet segítségével feltérképezték azokat a településeket, amelyek leginkább ki vannak téve erős földmozgásoknak, sőt köztársasági szintű határozat van arra, hogy ezek lakosságát biztonságosabb helyre költöztessék. Ennek megvalósítását azonban akadályozza a lakáshiány, s az, hogy az emberek nem szívesen hagyják el szülőhelyüket. A kérdéskörrel összefüggésben Kahar Mahkamov elmondta azt is, hogy felülvizsgálják a térségben épülő új vízi erőmű terveit, s ezeket várhatóan módosítva, a körülményekhez igazítva építik tovább a létesítményt.+++
1989. január 26., csütörtök 08:35
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|