|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Kooszorúzások az aradi vértanúk napján (2.rész)
|
Gyulán a negyvennyolcas honvédtiszti emlékműnél az aradi vértanúk emlékére megtartott koszorúzási ünnepségen Für Lajos honvédelmi miniszter mondott beszédet. Felidézte a honvédtábornokok Arad előtti két gyulai napját, amelynek drámaiságát oly nagy erővel adta vissza Száraz György A nagyszerű halál című, a gyulai vár színpadán az 1970-es években bemutatott művében. E két gyulai naphoz hasonlóan ötszáz éve él félelmek és remények közt hánykódva a magyarság, s csak átmenetileg tudott egyik érzés a másikon felülemelkedni.
A tizenhárom aradi vértanú úgy él a népben, mintha egyetlen gránittömbből faragták volna őket - mondotta a miniszter. Az Aradon 141 éve kivégzettek különböző társadalmi rétegekből s más-más nemzetből származtak, ám amikor kellett, tudták, miként kell együtt vállalni sorsukat. Ha azt akarjuk, hogy talpra álljon az ország, e tanításról nem feledkezhetünk meg. Mártírjaink áldozatvállalásának példája sem a magyarságtól, sem a Kárpát-medence más népeitől nem vehető el. Az aradiak vértanúsága az egész nemzeti közgondolkodásnak a része, s az is marad, míg magyarok élnek a kárpát-medencében - fejezte be emlékbeszédét Für Lajos.
X X X
Az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak állított emlékművet Dunaújváros. Palotás József helyi szobrászművész alkotását szombaton, az aradi vértanúk napján avatták fel a település régi városrészében a polgárok, a város vezetői, valamint a parlamenti pártok helyi képviselőinek jelenlétében. Az emlékmű létrehozása a település lakóinak összefogása eredményeként vált lehetővé; a költségekhez hozzájárult a Dunapentele Baráti Kör, valamint a városban lévő szervezetek, intézmények, vállalatok nagy része. (MTI)
1990. október 6., szombat 19:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|