|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Budapesten a Napoli
|
1990. október 1. hétfő (MTI) - Egyvalamiben már a szerda esti BEK-visszavágó előtt lefőzték az újpestiek a nápolyiakat. A hétfői érkezéskor Ferihegyen ugyanis népes Megyeri úti delegáció, valóságos zsurnaliszta-csapat, és jónéhány futballrajongó várta Maradonáékat, míg két hete a dél-olasz kikötővárosban bizony egy-két lézengő fotóson és újságírón kívül csupán egy igen ,,sovány,, klubküldöttség tisztelte meg jelenlétével a lila-fehéreket. Persze, a ,,létszámkülönbség,, annyiban nagyon is magyarázható, hogy az Ú. Dózsa vendégszereplése korántsem hozta lázba Itáliát, ugyanakkor a világhírű labdarúgókat felvonultató SSC Napoli budapesti vizitje - a minőségnek megfelelően - indokoltan váltott ki idehaza nagy érdeklődést.
A légikikötőben toporgók a sztárokat a jelzettnél jó órával később pillanthatták csak meg, mert a nápolyi gép - a Malév különjárata - késő délután, fél 6-kor landolt Ferihegy II betonján. Az olasz bajnokcsapatot szállító TU 154-esről az elsők között lépett magyar földre Diego Maradona, az ,,isteni,, Diego, Nápoly nagy kedvence, aki a szerdai mérkőzésen is főszereplő lehet.
- Jól érzem magam, hátsérülésem a múlté, remélem, a játék is remekül fog menni - mondta az MTI munkatársának az argentin sztár, akit a várócsarnokban még az útlevélvizsgáló kiskatonák is aláírást kérve nyüzsögtek körül. Maradona autogramosztogató kedvében volt, láthatóan élvezte a népszerűséget, aminek a jelek szerint Magyarországon sincs híján. - Nem számítok sétagaloppra, de azért biztosan jutunk tovább - tette még hozzá.
- Nem szabad lebecsülni a magyarokat - jelentette ki az ezúttal meglepően szűkszavú brazil ,,mindenes,,, a Napoli egyik játékszervezője, Ricardo Rogério Alemao, akit, úgy látszik, a repülőút a kelleténél jobban megviselt.
Annál ,,vasaltabbnak,, festett a hűvösen elegáns Alberto Bigon, az SSC Napoli vezetőedzője, aki az udvariasság íratlan szabályait betartva, meglehetősen kedvező véleményt formált az Ú. Dózsáról.
- A hazai 3:0 kétségtelenül bizonyos biztonságérzetet ad nekünk - mondta -, de a futballban minden lehetséges, és a magyar bajnok elég jó csapat ahhoz, hogy játékosaim teljes összpontosítással készüljenek a szerdai visszavágóra. Természetes, hogy itt van velünk Maradona is, aki nemcsak csapatkapitány, hanem az együttesnek olyan egyénisége, akinek a játéka minden mérkőzésen fontos.+++
1990. október 1., hétfő 19:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|