|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
A német CDU-k egyesülési kongresszusa - előzetes (1.rész)
|
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósitója jelenti:
Bonn, 1990. szeptember 30. vasárnap (MTI-tud.) - A
Kereszténydemokra Unió (CDU) 45 éves történetének legnagyobb
kongresszusaként tartják számon a CDU köreiben a hétfőn Hamburgban
kezdődő kettős pártkongresszust: a nyugatnémet CDU néhány órás
utolsó, harmincnyolcadik kongresszusát és a fénypontot, a nyugat- és
a keletnémet kereszténydemokrata unió egyesülési kongresszusát. A
meghívott vendégek között van Antall József miniszterelnök, a Magyar
Demokrata Fórum elnöke is.
A két keresztény párt egyesülési processzusát a keletnémet CDU tartományi szervezeteinek belépési nyilatkozatai vezetik majd be. Az ezer küldött - 750-en Nyugatról, 250-en Keletről - megválasztja az össznémet CDU vezetőségét, elnökévé minden bizonnyal Helmut Kohl kancellárt, egyedüli helyettesévé pedig Lothar de Maiziere-t, a keleti CDU elnökét, a megszűnő NDK kormányfőjét. A CDU tíz pontból álló egyesülési manifesztumot is el akar fogadni, előzőleg pedig a nyugatnémet CDU, még a harmincnyolcadik kongresszuson, ki akarja dolgozni az alapszabályzatnak egy olyan interpretációját, amely biztosítaná, hogy a volt keletnémet állambiztonsági minisztérium emberei ne lehessenek az egyesült párt tagjai.
Pár nappal a hamburgi rendezvény előtt a keletnémet parlamentben - mások mellett - öt CDU-képviselőt gyanúsítottak meg azzal, hogy valamilyen formában együttműködött az állambiztonsági szervekkel. A keleti CDU közvetlenül 1945 után a szovjet hatóságok eszközévé degradálódott, az NDK fennállásának idején pedig az NSZEP úgynevezett szövetséges pártjai közé tartozott.
Bonnban azonban nem csupán ezért tagadják, hogy a taglétszámok egyszerű összevonásáról lenne szó - a taglétszám egyébként a keletiekkel együtt túllépi majd a 800 ezret. A keletiek némileg át is kívánják formálni az egyesült párt arculatát. A keleti CDU szervezeteiből számosan erősíteni szeretnék a szociális és az ökológiai hangsúlyokat az unió programjában, valamint, nem utolsósorban a keresztény jelzőből fakadóan, az etikai elkötelezettséget. (folyt.)
1990. szeptember 30., vasárnap 09:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|