|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Országos szakszervezeti kerekasztal Bábolnán (1. rész)
|
1990. szeptember 11., kedd - A kormány ,,tulajdon és
privatizáció,, című előterjesztéséről, valamint a kedvezményes
üdültetést érintő kérdésekről tárgyalt kedden Bábolnán, az Országos
Szakszervezeti Kerekasztal, vagyis Autonómok, az Értelmiségi
Szakszervezetek tömörülése, a Független Szakszervezetek Demokratikus
Ligája, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a
Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési
Fóruma és a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség képviselői.
Az első napirendi ponttal kapcsolatosan az ülésen leszögezték: a szakszervezetek üdvözlik a privatizációs program gyorsítását célzó kormányzati szándékot. Megítélésük szerint azonban a dokumentum tézisei viszont egyoldalúak, az anyag a privatizációt lényegében politikai jelszóként kezeli, és nem társadalmi konszenzust kereső koordinációs törekvést jelez. Így fennáll annak a veszélye, hogy a Parlamentben egy újabb joghézagokkal teli szabályozást alkotnak. A téma eredményes parlamenti megvitatására csak akkor lehet számítani, ha azt közgazdaságilag megalapozottan, a gazdasági szerkezet, a szabályozórendszer, a fogyasztói érdekvédelem és az állami felügyelet jellegének változásával összefüggésben tárgyalják.
A szakszervezetek - hangsúlyozták a tanácskozáson - alapvetőnek tartják, hogy a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek jogszabályban garantált részvételi és a döntésekbe való beleszólási lehetőséget kapjanak, hiszen csak így biztosítható a demokratikus társadalmi kontroll. Ennek érdekében a privatizációs folyamat összes dokumentumát hozzáférhetővé kell tenni az érdekképviseletek számára. Arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy tárgyalásokat folytassanak a munkavállalói érdekek képviseletében. Amennyiben az érdekképviseleti szervezetek a privatizáció javasolt módjai ellen kifogást emelnek, avagy eltérő privatizációs indítvánnyal kívánnak élni, azt az Állami Vagyonügynökség érdemben vizsgálja meg, s a jogsértő határozatok ellen bírósághoz lehessen fordulni. A cégbírósági bejegyzés feltétele legyen a munkavállalók véleményezésének dokumentálása is.
A nemzeti érdeket alapvetően érintő jellege miatt a privatizáció koncepcióját csak az Országgyűlés kétharmados egyetértésével fogadják el - hangoztatták a tanácskozáson. Azt is fontosnak tartották, hogy a privatizáció az állami tulajdon sokszínűvé válását jelentse, s teremtse meg a fennmaradó állami vállalatok működtetésének hatékony feltételeit is. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták: a dolgozók szociális védelmét folyamatosan biztosítani kell. (folyt.köv.)
1990. szeptember 11., kedd 15:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|