|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetiségi kérdés - francia sajtó
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. március 22. kedd (MTI-tud.) - ,,Magyarország
kész véglegesnek tekinteni a jelenlegi határokat, de viszonzásul
elvárja, hogy Romániában és a többi kelet-európai országban tartsák
tiszteletben a nemzetiségek jogait,, - jelentette ki Kis János, az
SZDSZ megbízott elnöke abban az interjúban, amelyet kedden tett
közzé a Le Figaro című francia lap. Kis aláhúzta: szeretnénk, ha
külön szabályoznák a nemzetiségek jogait, s ezt a szabályozást
Európa államai kollektíve alkalmaznák.
,,Azt kívánjuk, hogy az európai országok erősítsék meg: nem fogadnak be semmiféle román kormányt Európába, ha az nem tartja és nem tartatja tiszteletben az egyéni és a kollektív jogokat,, - mondotta a magyar politikus. Az antiszemitizmus feléledéséről szólva aláhúzta: ez a probléma a legtöbb demokratikus országban jelentkezik, ahogy azt például Le Pen Nemzeti Frontjának franciaországi fennállása is bizonyítja. ,,Magyarországon nem az a kérdés, hogy létezik-e antiszemitizmus vagy sem, hanem az, hogy tudjuk: sikerül-e visszaszorítani, vagy központi kérdéssé válik. Optimizmusomnak az ad alapot, hogy amióta megjelent az antiszemita propaganda, párttagságunk több mint kétszeresére nőtt, és ez azt bizonyítja, hogy az antiszemitizmus nem uralkodó irányzat,, - mondotta.
Interjújában foglalkozott a német egyesítés témájával, kijelentve, hogy annak megvalósítása a németek joga és ezt senki sem gátolhatja. ,,Szükséges azonban, hogy megfelelő ellensúlyt találjunk Németország szerepének kiegyensúlyozására. Nem azért, mintha félnénk a németektől, hanem azért, mert nem kívánatos, hogy Európa szívében egy túlságosan is nagy hatalom jöjjön létre. Franciaországnak fontos szerepe lehet ebben,, - mondotta. Kis János ,,némiképpen a fantázia termékének,, nevezte azt az elgondolást, hogy a Varsói Szerződés és a NATO között valamiféle fúzió jöjjön létre, szükségesnek tartotta azonban a helsinki folyamat szerkezetének megszilárdítását, olyan, egész Európát átfogó biztonsági rendszer kialakítását, amelyben az Egyesült Államok, Kanada és a Szovjetunió is részt vesz. +++
1990. március 27., kedd 14:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|