 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
 |
- Román-magyar viszony - 8. folyt.
|
- Feltételezem, hogy amikor a magyar külügyminiszter nagyon
rövid idővel a romániai forradalom után odasietett, akkor
valószínűleg ez is járhatott az eszében, és ezt is feladatának
tekintette, hogy megindítsa a tárgyalásokat ez ügyben.
- Én úgy vélem, igen.
- Az előbb hallottuk azt a szót, hogy autonómia. Feltételezem,
hogy abban a szövegkörnyezetben, amelyikben hallottuk, ez
tulajdonképpen azt jelentette, hogy a magyar ajkú, magyar kultúrájú,
magyar származású romániai lakosoknak ne kelljen hátrányt
szenvedniük magyarságuk, magyar kultúrájuk, magyar beszédük miatt.
De elképzelhető-e valamilyen formában az, hogy Erdélynek olyan
területe, ahol a lakosság mindmáig túlnyomóan magyar - azt hiszem,
olyan terület talán már egyáltalán nincs, ahol kizárólag magyar -,
valamifajta autonómiát kapjon, ami túlmegy egyszerűen azon, hogy
magyar iskolába járhatnak a gyerekek, és kiszolgálják az üzletben
akkor is, ha magyarul beszél. Siklós István, mi a véleményed?
- Hogy a függetlenség mit kell hogy jelentsen?
- Meddig mehet el egy ilyen autonómia?
- Feltétlenül meg kell teremtődniük azoknak az intézményeknek,
amelyek helyi szinten intézik az állampolgárok ügyeit, és ezeket
olyan helyen, ahol a magyarok többségben vannak, vagy a magyaroknak
nagy száma él, ott ezeknek működési lehetőséget kell biztosítani. De
mindenképpen helyes, hogyha ebben az új, megalakult kormányban a
magyarok képviselői ott vannak, tehát központi szinten, és hogy
helyi szervezeteik megalakulhassanak; ha megrendezik tavasszal a
választásokat, megalakíthassák pártjaikat a magyarok. (folyt.)
1989. december 30., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|