|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
A második nagy nemzeti megmozdulás
|
---------------------------------- München, 1989. december 30. (SZER, Világhíradó) - Ma kapott helyet műsorunkban a Független Kisgazdapárt szóvivője, illetve tanácsadója, Fontányi Gábor: Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb eseménye az utolsó kommunista bástya összeomlása, a romániai Ceausescu-rendszer megszűnése volt. Ez ugyan külpolitikai kérdés, de mégis azt kell mondjam, hogy a magyarság életében, Magyarország életében ez egy nagyon komoly belpolitikai kérdéssé fajult, aminek nyilvánvalóan nagyon sok érzelmi, történelmi, politikai és gazdasági oka van. Ennek az eseménynek a során, amely ugyan várható volt, de mégis igen nagy tempóban és nagyon radikálisan jelent meg itt a szomszédunkban, azt lehet mondani, hogy az egész nemzet megmozdult, és mindenki egy emberként igyekezett segíteni. Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény, amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás, amely mindenkit egyformán megmozgatott. Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -, ezt az eseményt is felhasználták. (folyt.)
1989. december 30., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|