|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Munkában az új bizottság
|
------------------------ München, 1989. december 30. (SZER, Világhíradó) - Szakonyi Péter interjúja következik Raffai Ernő képviselővel, annak az országgyűlési bizottságnak a vezetőjével, amely a hadsereg visszaéléseivel foglakozik. - Ez a bizottság már hónapok óta működik. Eddigi munkájuk során milyen megállapításokra jutottak? - Nos, el kell mondanom, hogy a bizottság valóban most már két hónapja alakult, egészen a legutóbbi időkig nem végzett túl sokat. Az elmúlt hetekben kezdtünk igazán munkához, mármint hogy elkészítettünk egy munkatervet. Ennek az a lényege, hogy több irányban vizsgálódunk, illetve több irányból kérünk jelentéseket. Például elhatároztuk két héttel ezelőtt, hogy az Állami Számvevőszékkel meg fogjuk vizsgáltatni a Honvédelmi Minisztérium költségvetésének felhasználását, az abban található esetleges problematikus véderő építkezését, tíz évre visszamenőleg. Aztán elment a levél a Katonai Főügyészségre, melyben megkérvényezte a szervezetet, hogy szintén tíz évre visszemenőleg, 1980-tól számítva tegyen jelentést janunár 20-áig a honvédelmi vizsgálóbizottság számára arról, hogy mikor ki ellen folyt a hadseregen belül korrupció vagy hasonló jelenségek kapcsán vizsgálat, illetve kit ítéltek el, kit nem ítéltek el. Azonkívül folytatja a bizottság a meghallgatásokat. Eddig két meghallgatás volt. Az elsőben három katonát hallgatunk meg, köztük Bokor ezredest, a könyv szerzőjét, a másodikban pedig - ez tíz nappal ezelőtt volt - Czinege Lajos volt honvédelmi minisztert. A következő meghallgatásra január 3-ikán kerül sor. - Kit hallgatnak meg ezen a január 3-ikai ülésen? - Két civilt és két katonát hallgatunk meg. A két civil Biszku Béla és Korom Mihály, őket a hadsereg az egykori MSZMP pártirányítása külünböző módszereiről, problémáiról fogjuk kérdezni. A két katona pedig a jelenlegi aktív honvédelmi miniszter, Kárpáti Ferenc és jelenlegi aktív honvédelmi államtitkár Mórocz Lajos vezérezrdes. (folyt.)
1989. december 30., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Dr. Raffai Ernővel - 1. folyt.
|
Tőlük a hadsereg magasabb szintű veztési problémáiról fogunk kérdezni. A kérdésekben az is benne volt, hogy ez egy hosszú vizsgálat. Minél több információt kapunk, annál szövevényesebbé, annál bonyolultabbá válik ez az ügy. Körülbelül február végére, március eljére, még az Országgyűlés előtt a kormány asztalára valamiféle jelentést le akarunk hozni, ehhez a bizottság munkájának a felgyorsítására lenne szükség. Még el kell mondanom, hogy különböző MSZMP-dokumentumokat is el fogunk olvasni. Ez ki fog terjedni különböző katonai objektumokra. - Az elmúlt hetekben sorozatos leszerelésekre, idő előtti felmentésekre és katonai rangokról való lemondásokra került sor. Ez mennyiben érinti a bizottság munkáját? Akiket felmentettek, azok mentesülnek a felelősségre vonás alól? - A parlamenti vizsgálóbizottság munkáját egyáltalán nem érinti, hogy kit szereltek le, ki megy nyugdíjba, ki megy diplomáciai szolgálatba, vagyis hogy ki lépett magasbb funkcióba, egyáltalán nem innen közelítjük meg a kérdést. Ennek megfelelően fogunk eljárni. - A jelenlegi kormánynak három hónapja van hátra, szintúgy a parlamentnek is. A bizottság munkája vélhetően nem fejeződik be márciusra. Mi lesz a bizottsággal, tovább működik, vagy esetleg átveszi a helyét egy másik bizottság? - Annyi bizonyos, hogy a bizottságunk, amíg van mandátumunk, dolgozik. És úgy döntöttünk, hogy amennyiben nem tudjuk befejezni a bizottsági munkálatokat - és 99 százalékban elmondható, hogy ez így lesz -, ebben az esetben az új parlamentben kerül napirendre, az új Országgyűlés javasolni fogja, hogy a munka folytatódjon. Tudnillik attól, hogy új parlament, új kormány lesz, a felelősség még nem szűnik meg. +++
1989. december 30., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|