|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Tbiliszi - Izvesztyija (1. rész)
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. december 30. szombat (MTI-tud.) - Az áprilisi tbiliszi tüntetés feloszlatásakor sorozatban követtek el hibákat, kezdve a hadsereg alakulatának bevetésétől, a vegyi anyagok és gyalogsági ásók használatán át,
a kijárási tilalom kihirdetéséig - állapította meg a Népi Küldöttek Kongresszusának vizsgáló bizottsága. Az Izvesztyija című lap péntek esti számában közölt jelentés, amelyet Anatolij Szobcsak képviselő, a bizottság elnöke ismertetett a kongresszussal, egyúttal bírálja a moszkvai és tbiliszi pártvezetést, amiért állami szervek helyett hoztak döntéseket a csapatok Tbiliszibe irányításáról és a megmozdulás feloszlatásáról. A bizottság kiderítette, hogy április 7-én az SZKP KB székházában Jegor Ligacsov vezetésével tartottak értekezletet a tbiliszi helyzetről PB-tagok, KB-titkárok, valamint a honvédelmi és belügyminisztérium, illetve a KGB vezetőinek részvételével. (A köztársaság párt- és állami vezetése már ekkor a megmozdulás felszámolásához kért engedélyt Moszkvától.) A Ligacsov vezette moszkvai válságstáb olyan döntést hozott, hogy belügyi csapatokat, katonai egységeket és különleges rendőri egységeket küld Grúziába. Ezek feladata különböző létesítmények védelme, a tömeges rendbontások megakadályozása lett volna. Ezzel együtt az értekezlet a politikai megoldás mindenáron való érvényesítését sürgette. A megmozdulás erőszakos felszámolásáról végül a Grúz KP KB irodája hozott döntést, s ebben részt vett Kocsetov hadseregtábornok, honvédelmi miniszterhelyettes, valamint Rogyionov altábornagy, a körzet katonai parncsnoka. Az akció kezdetét hajnali négy órára tűzték ki, mivel a korábbi napokban ebben az időpontban tartózkodtak a legkevesebben a kormány épülete előtti téren. Április 9-én hajnalban azonban az előző napi erődemonstrció hatására (a nap folyamán a Tbiliszibe érkezett egységek masíroztak át a városközponton), valamint az erőszakos beavatkozásról keringő pletykák miatt legalább 8-10 ezer ember várta a hajnalt a téren. Ezt figyelmen kívül hagyva a katonai vezetők sem az akció tervén, sem pedig időpontján nem változtattak. Az akcióban a honvédelmi miniszter határozott utasítása ellenére bevetették a Tbiliszibe vezényelt ejtőernyős alakulatot, amelynek katonáitól előzőleg mindenféle fegyvert elvettek, s csupán a gyalogsági ásót hagyták meg nekik. A bizottság szerint a felbolydult tömegnek odavetett ejtőernyősök kénytelenek voltak ásóikat használni. (folyt.)
1989. december 30., szombat 14:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|