|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Vizinczey: ,,magyar nyomorúság a forradalom gyökerénél,,
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1989. december 24. vasárnap (MTI-tud) - A The Sunday Telegraph átfogó romániai helyzetképébe illesztve ,,Magyar nyomorúság a forradalom gyökerénél,, címmel közölte vasárnap Vizinczey István írását.
A külföldön élő magyar író bevezetőben emlékeztet arra, hogy Romániában a forradalom egy fiatal magyar lelkésznek azzal a hősies eltökéltségével kezdődött, hogy magyar nyelvtant akart tanítani vasárnapi iskoláján, és hogy Temesvár, ahol a romániai felkelés megkezdődött, ősi magyar város, amelynek csaknem vallásos jelentősége van a magyarok szemében. ,,Vajon fognak-e emlékezni a magyarok szerepére a romániai forradalomban? Visszakapják-e egyetemeiket, újságjaikat és iskoláikat? Megengedik-e nekik, hogy őseik nyelvét beszéljék, akik ezen a földön éltek ezer éven át? A felkelők kezében lévő bukaresti rádió ,testvéreinkként, szólt a magyarokról. Tartós marad-e a testvéri érzés? Egy demokratikus Románia próbája az a szabadság lesz, amelyben magyar kisebbség részesül,, - írja Vizinczey, majd így folytatja: ,,A Németh Miklós vezette magyar kormány elismerést érdemel azért, hogy előmozdította a demokratikus forradalom ügyét Kelet-Németországban, Csehszlovákiában és most Romániában is. A magyar reformerek minden tőlük telhetőt megtettek, hogy támogassák a fennmaradásukért küzdő magyarságot Romániában. Az erdélyiek most az egyszer úgy érezhették, hogy egy nemzethez tartoznak, s ez nagy szerepet játszott abban, ami Temesvárott, Aradon és Kolozsvárott történt. A romániai forradalom igazolta és megerősítette a demokratikus reformereket abban a térségben, amelyet szovjet tömbnek szoktak nevezni.,, ,,Úgy gondolom, hogy abbahagyhatjuk az aggódást amiatt, hogy Gorbacsov egy államcsíny áldozatává válhat. A sztálinisták kínai megoldás mellett érveltek. Úgy gondolták, hogy a Tőkés Lászlóhoz hasonló emberek bebörtönzésével, a tüntetők agyonlövésével megmenthetik a diktatúrát. Románia népei minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy az agyonlövés nem működik, legalábbis Mongóliától Nyugatra. A demokrácia elleni utolsó lövéseket a világnak ebben a részében éppen most adják le a Securitate sarokbaszorult ügynökei,, - írja befejezésül Vizinczey István. +++
1989. december 24., vasárnap 16:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|