 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
 |
A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége felhívása (2. rész)
|
Mindezt a román nemzet, a román nép nevében követték el. A
diktatúrának sikerült egyes román értelmiségieket korrumpálnia, akik
arról akartak minket meggyőzni, hogy ez a politika üdvös a román nép
számára. Az az aljas cél vezérelte őket, hogy elhintsék sorainkban a
meg nem értés és a gyűlölet magvait. Mi azonban egy pillanatra sem
feledjük el a bölcs mondást, hogy nem szabad az a nép, amelyik
elnyomással sújt más népeket. Világos volt számunkra, hogy az
ellenünk irányuló gyűlölet szításával a román népet bűnrészessé
akarták tenni felszámolásunkban, megsemmisítésünkben.
Egy ilyen aljas és hazug cél természetes módon elvezet a román
nép igazi nemzeti érzéseinek megsértéséhez. A közelmúltig csak mi
magyarok rendelkeztünk azon kiváltággal, hogy fasiszta és hasonló
címkéket aggassanak ránk, azonban 1989. december 20-án Ceausescu
,,fasiszta és huligán,, elemeknek nevezte a temesváriakat, akik
határozott nemet mondtak a diktatúrának, amely diktatúra már a román
nemzet biológiai létét veszélyeztette.
Ismert tény, hogy az utcára kitóduló temesváriak túlnyomó
többsége román volt. A román nemzet méltóságának adott kegyetlen
pofonnal végülis betelt a pohár. Mi, nemzeti öntudatunkban és
méltóságunkban nap mint nap megbántott magyarok, megértjük és
osztjuk a ti felháborodásotokat, mely egyre inkább a miénk is.
Reálisan értékeljük egyes kimagasló román értelmiségiek kiállását a
nemzetiségek jogainak védelmében. Ez segített abban, hogy ne
tévesszük össze a román nemzetet azokkal, akik sárba tiporták az
összes emberi értékeket.
Drága román barátaink
Az igazság pillanata azt diktálja, hogy legyünk szolidárisak,
hogy valóban fogjunk össze, nem ,,nemzetiségre való tekintet
nélkül,, , hanem annak dacára, hogy ti románok vagytok, mi pedig
magyarok. Az összefogás győzelmünk záloga. Rendezzük sorainkat
Mi
Románia lojális állampolgárai vagyunk, nemzetiségünktől, hitünktől
és meggyőződésünktől függetlenül. A kölcsönös tisztelet legyen
összefogásunk alappillére. (folyt.)
1989. december 24., vasárnap 12:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|