|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Bulgária - esettanulmány: a neheze még hátravan... (1. rész)
|
1989. december 17. (MTI-PRESS) - ,,Nem hiszik, hogy igazi demokráciát akarunk?,, - kérdezte Petar Mladenov, Bulgária új vezetője csütörtökön a parlament lépcsőjéről azoknak a tüntetőknek a tízezreitől, akiknek egy része halált követelt a kommunistákra.
A füttykoncert, a ,,Lemondani ,, és a ,,Maffia ,, jelszavak hangorkánja elnyomta a bolgár vezető szavait, aki a parlament épületébe visszavonulva még odaszólt a tömegnek: ,,Ha nem hisznek nekünk, akkor az igazi tragédiához vezethet ,, Bulgáriában új korszak kezdődött november 10-től. A csaknem 9 milliós lélekszámú országban kibontakozó folyamatok sok vonatkozásban hasonlatosak ugyan a Kelet-Európa egészére jellemző mai mozgásokra - a különbségek mégis lényegesek. Az egyik, hogy nem a nép és nem az ellenzék követelésére buktatták meg Todor Zsivkovot, aki 1954 óta már oly sok vihart sikerrel átvészelt. Évtizedeken keresztül nem volt az országban olyan személy, aki sikerrel mondhatott volna ellent Zsivkovnak. Különösebb indoklás nélkül emelkedett a magasba, majd tűnt el a süllyesztőben sok olyan bolgár politikus, akiről csak feltételezni lehetett, hogy valamiben nem értett egyet az első számú vezetővel. Sok megfigyelő - sokáig - a politikai manőverezés művészének nevezte Zsivkovot, aki egy kis ország élén egy nagy ország árnyékában túlélte Hruscsovot, Brezsnyevet, Andropovot, Csernyenkót - és teljes támogatásáról biztosította Gorbacsovot. Elkerülte a forradalmat és ellenforradalmat, népfelkelést. Talán egyszer majd az is kiderül, hogy milyen áron? A bulgáriai glasznoszty ,,hagyományainak,, felel meg, hogy még Bulgáriában is csak nagyon kevesen tudják, mi okozta közvetlenül Zsivkov bukását. November 10-i leváltásakor még köszönetet mondott tevékenységéért a Központi Bizottság, majd néhány héttel később a mindössze 27 taggal megújított több száz fős testület már egyhangú szavazással kizárta a pártból egykori vezérét. Egy hónap elég volt ahhoz, hogy a Vezérből első számú közellenség legyen, jóllehet még igazából el sem kezdte tevékenységét az a bizottság, amely az ellenzék képviselőinek részvételével bizonyítja majd a Zsivkov ellen felhozott vádakat. A bulgáriai átalakításról csordogáló hírek között mindenképpen figyelemre méltó, hogy néhány napja a politikai bizottság két tagja is cáfolta Zsivkov letartóztatásának, illetve házi őrizetben tartásának hírét. (folyt.)
1989. december 17., vasárnap 11:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|