 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
 |
Nemzeti csúcs 2.
|
Tudom, alapvetően örülni kell. Végre, hogy több párt, többféle
érdekképviselet nyíltan vállalhatja nézeteinek, érdekeinek védelmét,
az ezek érvényesítéséért való politikai harcot. S az is természetes,
hogy e politikai harc nem angolkisasszonyok koraesti bájolgása,
hanem érvek és ellenérvek kemény csatája, amiben olykor nemcsak a
páncél horpad, hanem hús is szakad. (csont is törik
).
Ez már FÉLIG Európa. TELJESEN európaivá akkor válhatunk, ha
kitanuljuk a korszerűen civilizált harcmodorokat is. Nem egyszerűen a
fair play alapelveit, hanem a "balhorog" és a letaglózás, a
"jobbegyenes" és a lebunkózás közti különbséget. Hogy az előbbiek
hamarabb kitiltódjanak a ringből.
A hétvégi tanácskozásnak akkor lesz értelme, ha minden résztvevő
felméri: mennyi VALÓS ereje van, s azzal mit és hogyan kíván elérni.
Ebben is létparancs a józanság. Meg abban is, hogy a mégoly fontos
saját érdek, legyen az párté vagy másfajta tömörülésé, nem válhat a
"mindent vagy semmit" próbakövévé, mert akkor az érdekképviselet
egyeztetés helyett zilált tülekedéssé válhat.
Igazából a legtöbbünk azt reméli, hogy a nemzeti csúcstalálkozó
nem olyan kötélhúzás lesz, amelyben a bármely fél a másikat
kibillenti egyensúlyából. Most nem ez a tét. Bizonyos értelemben
pontosan az ellenkezője: olyan finom egyensúlyok kialakítása, amik
olykor egymást erősítve, máskor egymást ellentételezve, de
mindenképpen - biztonságot adnak az ország haladásához. A sok
elméleti óra próba után alighanem a hét végén lesz az első igazi
"gyakorlati foglalkozás" a két összevont tantárgyból, amit
deemokráciának és gazdasági túlélésnek hívnak. S közel a vizsga is.
Történelem tanár úr előre figyelmeztet: bukás esetén nincs
pótvizsga. Csak "korszakismétlés" van, rettenetesen felemelt
tandíjjal. (MTI-Press)
1989. december 7., csütörtök 13:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|