|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Nemzeti kerekasztalt követeltek a szófiai tüntetők (1.rész)
|
Nagy Károly, az MTI tudósítója jelenti:
Szófia, 1989. december 10. vasárnap (MTI-tud) - Mintegy 150-200 ezren vettek részt azon a nagygyűlésen, amelyet 19 bolgár független politikai szervezet és párt hívott össze vasárnap délutánra Szófia központjába, a Nevszki székesegyház előtti térre. (A több órán át tartó gyűlés folyamán végig érkeztek új érdeklődők, miközben mások elmentek.) A szervezők már a nagygyűlést megnyitva fegyelmezett és toleráns magatartást kértek a tömegtől, a kerülését minden olyan cselekménynek vagy gesztusnak, amelyet provokatívnak minősíthetnének a hatóságok, amiként a szombati tüntetéssel történt. A tömegben ezzel együtt gyakori volt a BKP-t elmarasztaló, az általa folytatott politikát zsákutcának minősítő rajz, jelszó. A skandálók főként demokráciát, új alkotmányt, szabad választásokat követeltek, a függetleneket éltették.
Az első szónok Zselju Zselev, a bolgár demokratikus erők szövetsége koordinációs tanácsának elnöke volt. A szombati tüntetésre és annak a hatalom berkeiben keltett visszhangjára utalva azzal kezdte, hogy a tíz legerősebb független szervezetet és politikai pártot tömörítő szövetség nem a hatalom megszerzését, hanem a válságba juttatott ország megmentését tűzte ki célul. A BKP Központi Bizottsága éppen egy hónapja megtartott ülése, Todor Zsivkov leváltása óta megvalósított demokratikus változásokat - Zsivkov ,,közvetlen kiszolgálóinak,, a párttestületekből történt menesztését - jelentősként méltatta, de sürgette a folytatást, például a vidéken, amely még lényegében érintetlen. (,,Még, még, mindet, mindet,, - skandálta a tömeg.) (folyt.)
1989. december 10., vasárnap 16:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzeti kerekasztalt követeltek a szófiai tüntetők (2.rész)
|
Zselevnek az általa képviselt szervezetek nevében előterjesztett követeléseit az utána következő szónokok lényegében megismételték, esetenként más fogalmazásban. A legfontosabb követelés: nemzeti kerekasztal-párbeszéd haladéktalan megkezdése (,,azonnal, azonnal,, - skandálták nyomatékul.) Ennek a párbeszédnek a BKP és a független szervezetek között kell folynia, és megegyezésre kell jutnia egy valóban demokratikus alkotmány kidolgozása kérdésében, a köztársasági elnök népszavazás útján történő megválasztásában, a politikai pártok szabad működésében. A nemzetgyűléstől elvárják, hogy a BKP vezető szerepét kimondó cikkelyt már december 14-én kezdődő ülésszakán törlik az alkotmányból. A függetlenek részt kívánnak venni a Zsivkov-rezsim alatt keletkezett torzulásokat kivizsgáló bizottságban csakúgy, ahogy az ugyancsak Zsivkov idején keletkezett ,,etnikai konfliktus,, feltárásában (török nemzetiség ügye). Követelik továbbá mindazok rehabilitálását, akik politikai nézeteik miatt üldöztetésnek voltak kitéve, valamint hogy a párbeszéd a tömegtájékoztatási eszközökben is tükröződjék, minden vélemény leközlésével. A gazdasági problémák megoldásába független közgazdászok bevonását is elengedhetetlennek tartják. A türelmetlenséget, az erőszakot, a leszámolásra való bármilyen felszólítást elítélve Zselju Zselev ismételten hangsúlyozta - és hangsúlyozták mások is -, hogy minden probléma ,,csak a hivatalos hatóságok és az ország demokratikus erőinek kultúrált párbeszéde révén,, oldható meg. +++
1989. december 10., vasárnap 16:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|