|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Népszavazás - a Die Welt cikke
|
München, 1989. november 29. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - Nemzetközi sajtószemlénk második témája a vasárnap tartott népszavazás. A nyugatnémet Die Welt ismert Kelet-Európa szakértője, Karl Gustav Ströhm megállapítja, hogy a népszavazás eredménye szerint csalfának bizonyult a reformkommunista Pozsgay Imre azon reménye, hogy a korábbi állapotok bírálatával szerzett népszerűség könnyedén beemeli az államelnöki hivatalba. A cikk így folytatódik: - A parancsuralmi pártdiktatúrát elsőként szétfeszítő Pozsgayt honfitársai kritikusan szemlélik. Részint azért - és ez a magyarok túlnyomó többségének véleménye - mert reformok ide, reformok oda, ő mégiscsak kommunista, és ez a többség sem kommunizmust, sem szocializmust nem akar, elege volt mindkettőből. Mások azért szemlélik kritikusan - és ez a Kádár-rendszer haszonélvezőinek véleménye -, mert szerintük Pozsgay és a hasonló árulók csoportja fosztotta meg őket ideológiai, politikai otthonuktól. - Ugyancsak a Die Welt hasábjain hosszú interjú jelent meg, amelyet Karl Gustav Ströhm készített Antall Józseffel, a Demokrata Fórum elnökével. A nyugatnémet újságíró bevezetőjében azt írja, hogy az 57 éves magyar politikusnak jó esélye van arra, hogy a szabad választások után miniszterelnök legyen. Ströhm megállapítja: - A közvéleménykutatások szerint a Demokrata Fórum a szavazatok 40 százalékára számíthat a választásokon. Ezután Antall Józsefet idézi, aki pártját úgy jellemzi, hogy annak álláspontja a kereszténydemokrata áramlatok és a klasszikus magyar liberalizmus szintézise, amely magában foglalja a harmincas évek magyar népi mozgalmának hagyományait is. A liberális jogállam és a parlamentarizmus a Magyar Demokrata Fórum programja. (folyt.)
1989. november 29., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Népszavazás - a Die Welt cikke - 1. folyt.
|
Már az 1956-os népfelkelés idején felismerték, hogy Magyarországon szükség van egy erős középpárt megteremtésére - eképpen foglalja össze a nyugatnémet újságíró Antall József véleményét, majd szó szerint így idézi: - "Erős alapra van szükségünk, hogy felépítsük a jogállamot és a szociális piaci gazdaságot." - Antall József tudatában van annak, hogy ezt a meghatározást Ludwig Erhard nyugatnémet kereszténydemokrata közgazdásztól vette át. Elmondta a Die Welt munkatársának, hogy szoros kapcsolatai vannak az európai néppártokkal, közöttük a Nyugatnémet Kereszténydemokrata és Keresztényszociális Unióval. Visszatérve azután a gazdasági problémákra, Antall kifejtette, hogy nem sokat tart a megreformált szocializmusról. A Magyar Demokrata Fórum magántulajdonon alapuló gazdaságot kíván, de ezt nem lehet egyik napról a másikra létrehozni, mert akkor az egész mostani gazdasági rendszer összeomlana. - Lépésről lépésre kell a magángazdaságot megteremteni a mezőgazdaságban, az iparban és a kereskedelemben. A Magyar Demokrata Fórum elnöke elmondotta, hogy tisztában van azzal, milyen külső feltételei vannak a magyarországi változásoknak. A magyarországi kommunista mozgalmat úgy jellemezte, hogy az már többé nem egységes. Ha a Demokrata Fórum megnyerné a választást, illetve erős politikai pozícióba kerülne, nem lenne hajlandó bármiféle koalícióra. Arról lehetne szó, hogy a Honvédelmi Minisztériumot meghagynák a szocialisták kezében, de jó lenne, ha a honvédelem élén nem tábornok, hanem polgári személy állna. A Belügyminisztériumot és a Közlekedési Minisztériumot viszont semmi esetre sem engednék át az eddigi kommunistáknak. (folyt.)
1989. november 29., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Népszavazás - a Die Welt cikke - 2. folyt.
|
A továbbiakban arról beszélt, hogy óvatosak lesznek, nehogy a kommunisták elővegyék régi szalámitaktikájukat, azaz az ellenfél fokozatos megsemmisítésének módszerét. A Demokrata Fórum olyan koalícióban nem hajlandó részt venni, amelyben a másik fél kezében lennének az államhatalmat jelentő minisztériumok, ő pedig megkapná a népszerűtlen feladatokkal járó szociális kérdésekkel foglalkozó tárcákat. A magyar politika távoli célja az ország semlegessége - ehhez azonban Antall József hozzáfűzte: Magyarországnak semmi esetre sem szabadna szovjetellenes politikát folytatnia, mert egész egyszerűen az ország nincs olyan földrajzi helyzetben. - Kivonatosan ismertettük a Magyar Demokrata Fórum elnökével, Antall Józseffel készített interjút, amely a Die Weltben jelent meg. +++
1989. november 29., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|