|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Demonstrációk a munkásőrség ellen
|
1989. szeptember 29., péntek - Népszavazás döntsön a Munkásőrség feloszlatásáról, az MSZMP vagyonának elszámoltatásáról, a pártok munkahelyi jelenlétéről és arról,hogy a köztársasági elnöki intézményt az országgyűlési választások után vezessék be. Többek között ezeket követelték pénteken a főváros különböző helyszínein tartott tömegdemonstrációkon az SZDSZ és a Fidesz képviselői.
Hodosán Róza, az SZDSZ nőbizottságának tagja, a Bem-téri rendezvény szónoka arról szólt, hogy nem szándékuk a gyűlöletkeltés és a fenyegetőzés. Egy erőszaktól és agresszivitástól mentes félelem nélküli hazát szeretnének. Szükségesnek mondta, hogy a munkásőrség váljék meg fegyvereitől és tagjai csak a munkahelyeken tevékenykedjenek. A jelenlévő mintegy 250 fős tömeghez ezt követően Szántó György, az MSZMP Budapesti Reformkörének képviselője kísérelt meg szólni, nem sok sikerrel. A közbekiáltások, hangos nemtetszés nyilvánítások ebben megakadályozták. Az SZDSZ aktivisták a gyűlés közben aláírásgyűjtő akciót kezdtek, hogy elérjék az általuk meghatározott négy kérdés népszavazásra bocsátását. A Bem-téren összegyűltek egy része ezt követően átvonult a Munkásőrség Országos Parancsnokságának Somló úti székháza elé, hogy átnyújtsa petícióját. Az újabb csatlakozókkal mintegy 800 főre növekedett tömeghez előbb Lévai Levente, az SZDSZ, majd Deutsch Tamás, a Fidesz képviselője szólt. Főként a munkásőrség feloszlatásának szükségességét hangsúlyozták, javasolva, hogy a munkásőrség legyen fegyver nélküli baráti társaság. Tagjai közül azok, akik továbbra is szeretnének hasonló feladatokat ellátni, lépjenek a néphadsereg és a rendőrség kötelékébe. Az egybegyűltek eközben olykor meglehetősen szélsőséges hangnemben fejezték ki a munkásőrség iránti ellenszenvüket. A felszólalásokat követően átadták a követeléseiket tartalmazó petíciót a munkásőrség képviselőinek. Borzák Lajos, a munkásőrség szóvivője átvette a petíciót, s többek között kifejezte reményét, hogy a nép, a Parlament és a kormány megnyugtató módon rendezni fogja a munkásőrség helyzetét. (folyt.köv.)
1989. szeptember 29., péntek 20:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|