 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
 |
A 101. kupamérkőzés (2. rész)
|
Huszonöt másodpercnél nem több telt el, amikor Dzurják futtatta
Szeibertet. A középpályás a hasonló poszton játszó társa, Kincses
elé tálalt, aki 14 méterről pontos lövéssel vette be a Haka
kapujának bal alsó sarkát (1:0). A nézők euforikus hangulatba
kerültek, a jó kezdés azonban elaltatta a ferencvárosi védelmet: a
4. percben a Pécsről elszármazott Lőrincz eszményien szép
indításával Paavola lépett ki a védők gyűrűjéből, kicsalta kapujából
Józsát, és az üresen maradt kapu közepébe gurított (1:1). Hasonlóan
ügyes volt hét perc múlva Limperger, aki a Korheáról kipattant
labdát 18 méterről okosan helyezte a bal alsó sarokba (2:1). Ahogy
mondani szokás, egyik csapat sem töltött, csak tüzelt. A védekezésre
ugyan megpróbált a Haka figyelni, de az elemében lévő, nagy
gyorsasággal kombináló ferencvárosi középpályások jóvoltából szinte
percenként alakult ki helyzet a finnek kapuja előtt. A 23. percben
Keller adott be középre, Dzurják jól érezte, hogy Wukovics mögötte
helyezkedik. Megcsúsztatta hát a labdát, de Wukovics elkapkodta a
lehetőséget, meggondolatlanul célozta meg a bal felső sarkot.
Huttunen már számított a lövésre, övé is lett a labda. Hat perc
múlva Kincses futtatta Keresztúrit, a jól sikerült baloldali
beadásnál Ma:kela: és Huttunen egymást zavarta, és a közöttük,
mögöttük helyezkedő Szeibert az ötös vonaláról zavartalanul
pördíthetett a kapuba (3:1). A 33. percben Dzurják hagyott ki óriási
lehetőséget, amikor a jobboldali kapufától mindössze két lépésnyire
helyezkedve a kapu előtt keresztben csúnyán ellőtte a labdát.
Ferencváros - Haka Valkeakoski 3:1 (félidő)
--------------------------------------------
Üllői út, 22 000 néző, V: Ihsan Ture (török)
gólszerzők: Kincses (1. p.), Limperger (10. p.), Szeibert (29. p.),
illetve Paavola (4. p.)
(folyt.köv.)
1989. szeptember 12., kedd 19:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|