|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Józan élet párt .
|
München, 1989. szeptember 9. (SZER, Világhíradó) - Hajnal László Gábor hétvégi kommentárja, amelyben egy új párt megalakulásához fűz néhány megjegyzést. - A Józan Élet Egészség- és Családvédő Országos Szövetség választmányi ülésén szeptember 4-ikén döntöttek arról, hogy bejelentik az Egészség Párt megalakulását. Az öt tagú vezetőség szóvívője, Eötvös János Attila így indokolta a Kossuth Rádió aznapi Esti magazin műsorában döntésüket: "Ebben a viszonylag forróngó társadalmi helyzetben egy józanúl, a szociális biztonságot, az egészségvédelmet szolgáló programmal rendelkező szövetség nem kerülhetne a parlamentbe. Nem igazán vállalkoznak az ellenzéki pártok, főleg a szociális területek kérdéseinek a felvállalására, amit nem is nagyon csodálhat senki, mert ez a jelen körülmények között meglehetősen sikamlós dolog. Ezt az országot gazdaságilag rendeletekkel és különféle szócséplésekkel nem lehet megerősíteni, mert az itt lévő lakosság és a termelőerő elfáradt, egészségileg rongy, romokban hever mindenki, vagy idegileg, vagy fizikailag a túlmunkától, a pluszmunkától a feszültségektől, egyéb munkahelyi ártalmaktól. "Itt fejezzük be a programnyilatkozatként is értelmezhető interjú szövegének olvasását. Ez a párt nem tudni hány taggal indult, az viszont figyelemreméltó, hogy milyen célkitűzésekkel akarnak porondra jutni, képviselőjüket a parlamentbe juttatni. Szándékuk önmagában rokonszenves, hiszen a többi között azt hírdetik: csak józan életű ember juthasson mandátumhoz, meg aki támogatja a népegészség és a családok ügyét. Bármennyire is közhelyszerűnek tünő óhajok ezek, követői, támogatói szép számban lesznek a felhívásnak. De az a bökkenő, hogy az önpusztító életmódért nem lehet csak és kizárólag az egypártrendszerű politikát felelőssé tenni. A társadalmi berendezkedés minősége tekinthető ugyan alapnak, mert a szegénység, hajsza, helytelen táplálkozási szokások tényleg ártanak az egészségnek. Az is igaz, hogy hazánk a korai halálozások, öngyilkosságok, alkoholizmus terén a világlista dobogós helyét foglalja el. (folyt.)
1989. szeptember 9., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|